Felsőrákos (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Felsőrákos (egyértelműsítő lap).

Felsőrákos (Racoșul de Sus)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Rang	falu
Községközpont	Barót
Irányítószám	525105
SIRUTA-kód	63508
Népesség
Népesség	764 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	833 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 25° 32′ 54″46.079234, 25.54828246.079234°N 25.548282°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 25° 32′ 54″46.079234, 25.54828246.079234°N 25.548282°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrákos témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Felsőrákos (románul: Racoșul de Sus, németül: Kormosbach) falu Romániában, Kovászna megyében. 1992-ben 996 lakosából 990 magyar, 5 román, 1 cigány volt.

Felsőrákostól délre található a környék egyik legnagyobb külszíni szénbányája. 2008 májusában egy szinte teljesen ép, 2,5 millió éves masztodoncsontvázat találtak itt.^[2] A leletet jelenleg a baróti Erdővidék Múzeumában tárolják.^[3]

Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északnyugatra, Baróttól 4 km-re nyugatra, a Kormos-patak jobb partján fekszik.

Nevét azért kapta, mert patakjaiban sok volt a rák.

1235-ben említik először. A falunak már a 13. században lehetett temploma.

Itt zajlott le az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jeles momentuma: a rikai csata, melyben Gábor Áron is részt vett.

1910-ben 1270 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Miklósvári járásához tartozott. Határában lignittelepek találhatók, bányáját 1969-ben nyitották meg.

• A Verczer farka nevű helyen a hagyomány szerint egykor vár állott, Orbán Balázs római castrumot feltételezett itt.
• Az alsórákosi határra eső 822 m magas hegycsúcson Tepő- vagy Kecskés várának nevezett kora középkori vár romjai láthatók.
• A temető feletti 576 m magas Várhegyen is vár állhatott egykor, de ennek semmi nyoma nem látható.
• Unitárius temploma gótikuseredetű, 1795-ben barokk stílusban építették újjá.
• Borvizeiről is híres, a Mária-forrás vízét 1886-tól 1930-as évekig palackozták.

• Itt született Lőrinczi László (1898–1981) unitárius lelkész, egyházi író, mezőgazdasági szakíró.
• Itt született Kolumbán Mózes (1904–1973) orvos, műfordító, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet egykori tanára.