|
Málnás
Málnás (románul Malnaș) falu Romániában Kovászna megyében található.[2] Nevének eredeteAz eredetileg Oltszem határához tartozott falu málnában gazdag vidékéről kaphatta a nevét.[3] FekvéseMálnás falu és a történelmileg is hozzá tartozó Málnásfürdő az Olt és a Málnás-patak völgyében, a Bodoki-hegység lábánál fekszik, Sepsiszentgyörgytől 18 km-re északra. Körülötte a Tusnádi-szorosig a gidófalvi Oltfej kapujától felfelé összeszoruló erdős övezet található. Környékén Mikóújfalu–Sepsibükszád környékét az erdővagyon, az erdőkitermelés tette népessé, idővel a kiterjedt bükkerdők szolgáltatták az üveghutáknak a kvarc-tartalmú nyersanyag megolvasztásához nélkülözhetetlen hamuzsírt és az energiát. Később az erdőgazdálkodást folytató székelység is megjelent, egy közös települést alkottak mindazok, akik az ismert nevű régi kis halmazfalucskák – Gohán, Rakottyás, Almás – lakói voltak. A kenyér alakú Herec-tető meredek lejtővel hajlik le az Olt keskeny árterületére. Magassága 706 méter.[4] Éghajlat, időjárásA kontinentális, mérsékelt klíma hegyvidéki változata jellemző. Az éves középhőmérséklet 5–6 Celsius-fok között ingadozik.[5] KözigazgatásMálnás a trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott, ma Kovászna megye része. TörténeteMikó családMálnást 1366-ban egy Nagy Lajos határozatait tartalmazó kódex említi először Malnas néven.[6] Oltszem felé az Olt bal partján emelkedő Vártető nevű hegyen állnak Herecz várának maradványai. A várat valószínűleg a tatárjárás után építtette a Mikó család, mely tehetős földbirtokosként uralta ezt a vidéket. A várat Mikóvár néven emlegetik az oltszemiek, mert a falait a zsarnokként elhíresült gróf Mikó Miklós (1783–1839) bontatta le 1827-ben, és abból emelte Mikó-kastélyt és az azt övező kőből való várkerítést. Kövein ma is látni lehet az azokra rásült forrómész-réteget. Református templomMálnás mai református temploma elődje a szájhagyomány szerint egy kolostor helyére épült kisebb istenháza volt. Az épülettől távolabb álló harangtorony arra enged következtetni, hogy ezt a régi kis templomot várfal övezte, s a mai torony annak egykori kapubástyájára épült.[4] Mikor a templom életveszélyessé vált, akkor Benkő János lelkész ösztönzésére 1853 márciusában a régi lebontását és egy új, nagyobb templom megépítését határozta el az egyházközség. Az új templom Benkő János vezetésével 3 év alatt elkészült. Ezt követően a templomot többször is renoválták. 1956-ban a templomépítés centenáriumára felújították. Az 1977-es nagy földrengés a templom északi falát rongálta meg, amely nagyobb javítást igényelt. 2004-ben a tornyot, 2007-ben a templomot újította fel a gyülekezet, melyek nem hoztak formai változásokat.[6] Katolikus templomMálnás római katolikus temploma[7] 1887-ben épült. Harangtornyában egy Apoldában öntött, acélharang-különlegesség látható 1926-ból. A templomban van az első világháború hőseinek emlékműve is.[4] LakosságBenkő József Erdély című könyvében egy 1722-ben készült összeírás alapján 3 armalistáról, 6 lófőről, 33 jobbágyról, 6 zsellérről és egy molnárról ír Málnás lakóit számba véve.[8] A korabeli lexikon szerint az akkorra már "vasúti állomással, postahivatallal és telefonállomással rendelkező" színmagyar lakosságú községet 1910-ben 854-en lakták.[2] 1992-ben társközségeivel együtt 5133 lakosából 5039 magyar, 88 román és 6 cigány volt. A 2021-es népszámlálási adatok szerint teljes lakossága 533 fő volt, melynek több mint 93 százaléka magyar. GyógyturizmusMár a 18. században ismert volt Málnás 156 méterről feltörő gyógyhatású vize, 1750-ben épült első fürdője. 1833-tól indult fejlődésnek. Az 1848–1849-es szabadságharcot követően a Málnásra nősült Semsey Tamás Málnásfürdő igazi fejlődésének elindítója. Felesége után "Semseyné bugyogójának" hívták a helybeliek a bugyogókkal, fortyogókkal teli mocsaras vidékre épült primitív faházakból álló gyógyfürdőt. 1873-ban részvényes közbirtokossági tulajdonba került a fürdő, kádfürdőt építettek és felépítették a kor szintjén modernnek számító fedett hideg tükör– és "légfürdőt, a Herkulesfürdőt.[9] Vizét 1904 óta palackozzák.[10][11] 1915-ben Révai nagy lexikona azt írta, hogy "a Háromszék vármegye Sepsi járásában található Málnástól negyedórányira fekszik Málnásfürdő (584 m.), melynek vasas savanyúvizét vérhiányos és csúzos betegek sikerrel használják; borvízforrásai (a Mária-és Siculia-forrás) az emésztő és lélegzőszervek bajaiban is jó szolgálatot tesznek. Fürdői közül a Herkulesfürdő legnevezetesebb, melynek medencéjét az előtörő szénsavbuborékok állandó mozgásban tartják. A fürdő állomása mellett az előtörő széndioxidgázok felhasználásával szénsavsűrítőgyár keletkezett, melynek gázai156 m. mély fúrásból szállnak fel."[2] Híres emberek
Jegyzetek
Források
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
