1405-ben Zsigmond király a Somkeréki Erdélyieknek adományozta, akik itt várat (erősséget) építtettek. Később tőlük Monoszlói Miklós erdélyi vajda szerezte meg.
A kommunizmus alatt sertéshizlaldát és vágóhidat létesítettek, mely igen jövedelmező volt, és nagyban hozzájárult a környék gazdasági fejlődéséhez.[2] Főleg román munkaerőt alkalmaztak, így megváltozott a község etnikai összetétele.[3] A rendkívül szennyező létesítményt 2000 után bezárták, az épületeket a helyiek elhordták.[2][3]
Népessége
1910-ben 1531, többségben magyar anyanyelvű lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.
2002-ben 5885 lakosából 4437 magyar, 1122 román, 320 cigány volt, 4 zsidó, 2 német volt.
Mivel gróf Teleki László a péceli kastély építtetőjének, Ráday Gedeonnak sógora volt, ezért valószínűleg a péceli és gödöllői kastélyok tervezőjét Mayerhoffer Andrást vagy fiát kérte fel a gernyeszegi kastély megtervezésére, mivel a kastély alaprajzi elrendezése feltűnően közel áll a gödöllői és péceli kastélyok középső elrendezéséhez. A fennmaradt régi alaprajzok mutatják átépítés előtti állapotát, melyek szerint a mai állapottal szemben eredetileg a középső axisban lévő áthajtó két oldaláról indult
egy-egy többkarú lépcső az emeleti előcsarnokhoz, hasonlóan az említett pestkörnyéki kastélyokhoz.
1772 és 1803 között újjáépítették barokk stílusban, a gödöllői kastélyhoz hasonlít. 1949-ben erőszakkal államosították, hosszú ideig gyermekkórház működik benne. A Teleki család visszaszerezte és manapság vagyonát képezi.
Látnivalók
Gótikus református temploma1456-ban épült, sírboltjában nyugszik gr. Teleki Mihály erdélyi kancellár.
.svg){kind=small}
