Szentdemeter

	Szentdemeter (Dumitreni)
	Római katolikus templom
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Balavásár
Rang	falu
Községközpont	Balavásár
Irányítószám	547103
SIRUTA-kód	115673
	Népesség
Népesség	405 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	416 (2011)
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 24′ 03″, k. h. 24° 45′ 31″46.400926°N 24.758548°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 03″, k. h. 24° 45′ 31″46.400926°N 24.758548°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szentdemeter témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk Szentdemeter, romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szávaszentdemeter.

Szentdemeter (románul Dumitreni, németül Mettersdorf) falu Romániában Maros megyében.

Fekvése

A falu Marosvásárhelytől 30 km-re délkeletre a Kis-Küküllő bal partján kisebb patakok völgyében fekszik. Balavásárhoz tartozik, melytől 5 km-re délkeletre van.

Története

1436-ban Zsigmond király Demeter fia Kemény Lőrincnek adta. 1503-ban Zentdemeter néven említik. A Kis-Küküllő völgyére nyúló hegyfokon állt a valamikori várkastély. Mára már maradványai sem láthatók. A 16. században a Balassi és Nyújtódi családok kezdték el építeni. 1607 és 1635 között Balassi Ferenc reneszánsz stílusban alakította át, új falakat, bástyákat, épületeket emelt. 1656-ban Csáki Gábor özvegye Gyulaffi Zsófia az egyik helyiséget római katolikus kápolnává építteti át, mivel a falu temploma az unitáriusoké lett. 1660-ban Kemény János vezére Kis András ostrommal foglalta el, az ide menekült Lázár Györgyöt pedig helyben felakasztotta.

1910-ben a falunak 731 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 613 lakosából, 585 magyar, 27 cigány és 1 román volt.

Látnivalók

Római katolikus temploma a falu keleti szélén egy magaslaton áll. Román kori eredetű, később gótikus stílusban átalakították, mai formáját a 15–16. század fordulóján nyerte el. A szentély jelenleg mésszel eltakart freskótöredékei 15. századiak lehetnek. A templom a reformáció idején az unitáriusoké lett, de 1723-ban visszakerült a katolikusokhoz.

A Schell-udvarház a 18-19. században klasszicista stílusban épült. Állapota nagyon leromlott.