Rava (Románia)

	Rava (Roua)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Gyulakuta
Rang	falu
Községközpont	Gyulakuta
Irányítószám	547239
SIRUTA-kód	116849
	Népesség
Népesség	363 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	319 (2011)
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 22′ 57″, k. h. 24° 49′ 44″46.382363°N 24.828906°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 57″, k. h. 24° 49′ 44″46.382363°N 24.828906°E
	Rava weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rava témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a romániai maros megyei Rava településről szól. Hasonló címmel lásd még: Rava (egyértelműsítő lap).

Rava (románul Roua, németül Rawendorf) falu Romániában Maros megyében.

Fekvése

A falu Marosvásárhelytől 28 km-re délkeletre a Rava patak szűk völgyében fekszik, Gyulakuta községhez tartozik, a községközponttól 14 km-re délkeletre van.

Lakossága

2011	360
2021	363

Története

1566-ban Rawa néven említik. A hagyomány szerint a falu először a Kis-Küküllő melletti Kerekerdő környékére települt, ahonnan a török pusztítások elől költöztek fel az erdő mellé. 1910-ben 805 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. Lakossága: 1801-ben 360, 1839-ben 550, 1868-ben 791, 1889-ben 755, 1910-ben 805, 1933-ben 800, 1963-ban 996, 1974-ben 541, 1992-ben 442, 1998-ban 413 lakosából 173 magyar és 240 cigány volt.

Ravai társadalomtudomány

A székely nép életének tudományos összefoglalása és izgalmas regénye a "Székely bánja" könyv, mely a legrégibb kortól mindmáig elénk vetíti az egész székely sorsot.

Ravai búcsúztatók

Prózai halottbúcsúztató - Ravában, ami az ún. nemzetséglevél alapján készül, az elhunyt rövid életrajzi adatait s azoknak a nevét tartalmazza, akitől a halott elbúcsúzik.

Jelen kiadvány Lukács Sándor unitárius lelkész 1930-1938 között szerzett 92 ravai verses halottbúcsúztatóját foglalja magába. A családi kapcsolatok, a hovatartozás költői megjelenítése.

Látnivalók

Unitárius temploma 1804-ben épült, a 16. századi templom felhasználásával, tornya és részben hajója középkori eredetű.^[2] 1812-ben püspökválasztó zsinat színhelye volt. 1912-ben renoválták, 1932-ben kazettás mennyezetét leszedték, 1991-ben javították, utolsó javítása 2005-ben volt.

Híres emberek

Itt született 1816-ban Árkosi Mózes unitárius lelkész, az 1852. évi Habsburg-ellenes összeesküvés elítéltje.
Itt született 1929-ben Kedei Zoltán festőművész.
Itt született 1932-ben Ajtay Ferenc geológus.