Kénesd

	Kénesd (Trâmpoiele)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Rang	falu
Községközpont	Zalatna
Irányítószám	516116
SIRUTA-kód	2103
	Népesség
Népesség	315 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	570-700 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 08′ 53″, k. h. 23° 09′ 01″46.148019°N 23.150278°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 53″, k. h. 23° 09′ 01″46.148019°N 23.150278°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Kénesd, 1910-ig Trimpoel vagy Trempoele (pecsétjén) (románul: Trâmpoiele) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Nevének eredete

Nevét először 1733-ban Tompojetye, 1805-ben Trimpojile, 1808-ban Trimpoel alakban írták. A román (în)tre Ampoiele szószerkezetből ered, melynek jelentése 'Ompolyok köze'.^[2] Arra utal, hogy a név eredetileg az Ompoly folyó két ága között elszórt házakat jelölte. A Kénesd nevet a helyi főszolgabíró ötletéből 1910-ben a magyar hatóságok vezették be, utalva a falu mellett lévő kén- (helyesebben pirit-) bányára.^[3] A magyar kén szó más nyomot is hagyott a környék helynévanyagán: Cheneș a helyi neve a Zalatna és Nagyompoly között, az Ompoly jobb partján elhelyezkedő házcsoportnak (hivatalos neve Pirita).^[4] Ezt az ompoly-völgyi vasút megállójának magyar neve után kapta.^[5]

Fekvése

Az Erdélyi-érchegységben, Zalatnától négy kilométerre északnyugatra fekszik. Egy falumagból és a körülötte szórtan elhelyezkedő tanyákból áll.

Népesség

1880-ban 936 lakosából 890 volt román és 46 egyéb (cigány) anyanyelvű; 936 ortodox vallású.
2002-ben (az 1956-ban különvált Dealu Roatei és Dobrot nélkül) 519 román nemzetiségű lakosa volt, közülük 510 ortodox vallású.

Története

Alsó-Fehér vármegyei román falu volt, az 1850-es évekig a zalatnai Felső uradalomhoz, a 20. század elején a Magyarigeni járáshoz tartozott.

A Valea Dosului-völgyben és a Băbuia-hegy oldalában az új- és a modern korban cinnabaritot bányásztak (lásd Nagyompolynál). A modern korban ezenkívül arany-, ezüst- és piritbányái is működtek. Az 1900-at megelőző években a helyi bányavállalat 137 munkást foglalkoztatott és évi mintegy hét tonna piritet termelt ki, amelyből Zalatnán kénsavat gyártottak.^[6] 1931-ben a Mica vállalat a falutól északra fekvő Breaza hegy oldalában nyitott új aranybányát (Fața Băii).^[7]

Jegyzetek

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
↑ Categorii de toponime întâlnite în denumire unor localităţi din judeţul Alba^{[halott link]}
↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helynévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 396. o.
↑ Valer Petru Olea: Scurtă contribuţie la istoria Văii Ampoiului. Apulum 39 (2002)^{[halott link]} PDF
↑ Mező, i. h. és Traian Pătrășcanu: Toponimia comunelor Zlatna și Ciugud din raionul Alba. Apulum 6 (1967), 12. o.
↑ Magyar bánya-kalauz / Ungarisches Montan-Handbuch 1900 PDF
↑ Ion Rusu Abrudeanu, Aurul românesc: istoria lui din vechime până azi. București, 1933, 264–65. o.

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro

[2] Categorii de toponime întâlnite în denumire unor localităţi din judeţul Alba^{[halott link]}

[3] Mező András: Adatok a magyar hivatalos helynévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 396. o.

[4] Valer Petru Olea: Scurtă contribuţie la istoria Văii Ampoiului. Apulum 39 (2002)^{[halott link]} PDF

[5] Mező, i. h. és Traian Pătrășcanu: Toponimia comunelor Zlatna și Ciugud din raionul Alba. Apulum 6 (1967), 12. o.

[6] Magyar bánya-kalauz / Ungarisches Montan-Handbuch 1900 PDF

[7] Ion Rusu Abrudeanu, Aurul românesc: istoria lui din vechime până azi. București, 1933, 264–65. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]