Kisvár

	Kisvár (Hradisko)
	; Kisvár zászlaja
	; Kisvár zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	község
Első írásos említés	1264
Polgármester	Stanislava Kellnerová
Irányítószám	059 71
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	KK
	Népesség
Teljes népesség	96 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	840 m
Terület	2,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 03′ 25″, k. h. 20° 31′ 20″49.056944°N 20.522222°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 25″, k. h. 20° 31′ 20″49.056944°N 20.522222°E
	Kisvár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvár témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisvár (1899-ig Hradiszkó, szlovákul: Hradisko, németül: Kontschöfchen/Kuntschebchen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Fekvése

Késmárktól 13 km-re délkeletre fekszik.

Története

1264-ben „Vizoka” alakban említik először. A 13. században Lőcse városának jobbágyfaluja. 1317-ben „villa Friderici”, 1328-ban „Friderichsdorff” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1605-ben 3 ház állt a településen. 1667-ben 6 portája volt. 1787-ben 18 házában 111 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRADISKO. Kundsepkhen. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Lőcse Városa, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Lőtsétől nem meszsze, Durándnak filiája, határja köves, és a’ záporok járják, árpát, és zabot is középszerűen terem.”^[2]

1828-ban 21 háza volt 159 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később Poprád és Késmárk üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hradiszkó, (Kuntschebchen), tót falu, Szepes vmegyében, Lőcséhez éjszak-nyugotra egy mfldnyire: 122 kath., 37 evang. lak. F. u. Lőcse.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 181, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 104 szlovák lakosa volt.

2011-ben 101 szlovák lakta.

Nevezetességei

Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1937 és 1944 között épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 4.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 4.)

[1]

[2]

[3]