Alsólehnic

	Alsólehnic
	Alsólehnic a Dunajec partján
	; Alsólehnic zászlaja
	; Alsólehnic zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	község
Polgármester	Štefan Džurný
Irányítószám	059 06
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	KK
	Népesség
Teljes népesség	219 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	78 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	465 m
Terület	3,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 23′ 39″, k. h. 20° 24′ 39″49.394167°N 20.410833°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 39″, k. h. 20° 24′ 39″49.394167°N 20.410833°E
	Alsólehnic weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólehnic témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólehnic (1899-ig Sub-Lechnicz, vagy Lechniczalja, szlovákul: Červený Kláštor, korábban Pod Lechnica, németül: Unter-Lechnitz) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. Alsólehnic (Pod Lechnica/Nižné Šváby), Vöröskolostor (Červený Kláštor) és Koronahegyifürdő (Smerdžonka) egyesülésével jött létre.

Fekvése

Késmárktól 42 km-re északra, Szepesófalutól 4 km-re keletre, a lengyel határ mellett, a Dunajec jobb partján fekszik.

Története

A szomszédos Vöröskolostor megszüntetése után a helyiek elutasították, hogy a nagy kiterjedésű uradalmi földeket műveljék, ezért 1786 és 1788 között Németországból telepeseket hívtak ide. A kolostor uradalmának felosztásával keletkezett Alsólehnic is, amely a 15. században már ismert major volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Lechnicz, tót falu, Szepes vmegyében, Dunajecz mellett, Galliczia szélén: 648 kath. lak., kik sok gyolcsot szőnek, lazaczczal kereskednek. Kath. paroch. templom. Az idevaló hegyeken sok fejér, vagy ugynevezett kristály-gyémántok találtatnak. F. u. az eperjesi püspök és káptalan, s a helység nevet ád egy uradalomnak. Ut. posta Késmárk.”^[2]

1828-ban „Rubrum Claustrum” alakban jelenik meg először írott forrásban, ekkor 6 házában 57 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sub-Lechnicz, puszta, Szepes vmegyében, Lechnicz fil. 25 kath., 117 evang., 4 zsidó lak. Evang. szentegyház.”^[3]

1873-ban „Sublechnic” a neve. Lakói földműveléssel, állattenyésztéssel és faúsztatással foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

1948-ban egyesítették Alsólehnic, Vöröskolostor és Koronahegyifürdő településeket egy közigazgatási egységbe.

Népessége

1910-ben 195, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 236 lakosából 233 szlovák volt.

2011-ben 237 lakosából 224 szlovák.

Híres személyek

Vöröskolostorban hunyt el 1775-ben Cyprian Jaisge magyar seborvos, az első sikeres vitorlázó repülő.

Nevezetességei

Vöröskolostor 14. századi épületegyüttese, 1360 és 1400 között épült gótikus stílusban. Tornya 1750-ben épült a régi alapjain, később átépítették. A 18. században barokk stílusban építették át. 1956-ban és 1974-ben felújították.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Kvasnicová, M. - Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku
Lipták János 1937: Das Rote Kloster und Frater Cyprianus. Késmárk.

További információk

Lásd még

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]