1953-ban 12 évesen a Salgótarjáni Bányász csapatában kezdte a labdarúgást. 1963 és 1967 között a Tatabányai Bányász labdarúgója volt, és 1964-ben és 1966-ban a bajnokság harmadik helyén végeztek. 1968-ban a Vasashoz igazolt és itt is két bajnoki bronzérem volt a legnagyobb sikere (1968, 1970-1971). Az aktív labdarúgást a budapesti Vasas Izzó csapatában fejezte be 1976-ban.
A válogatottban
1962-ben tagja volt a chilei világbajnokságon részt vevő keretnek, de mérkőzésen nem lépett pályára. 1968-ban részt vett a mexikóvárosi olimpián és a csapattal aranyérmet nyert. Összesen 7 mérkőzésen szerepelt és 3 gólt ért el.
Edzőként
Visszavonulása után utánpótlásedzőként dolgozott, a Vasas Izzó, a Vörös Csillag Gépgyár, a Fót, a Salgótarján és a Vasas csapatainál.
