A vasút első szakaszát Padova és Marghera között 1842december 13-án nyitották meg. Ez volt a harmadik vasútvonal Itáliában. 1846január 13-án egy 3,2 km hosszú híd épült a velencei lagúna felett Mestre és Velence között. A híd 222 nyílású, építéséhez 80 000 vörösfenyő cölöpöt használtak fel.[11] Ezt követte a Padova-Vicenza szakasz átadása 1846január 11-én, majd a Milánó-Treviglio szakasz 1846. február 15-én.[12] A vonal villamosítása 1956-ban készült el.[13]
Irodalom
Kalla-Bishop, P. M.. Italian Railways. Newton Abbott, Devon, England: David & Charles, 208. o. (1971. január 30.)
Ganzerla, Giancarlo. Binari sul Garda—Dalla Ferdinandea al tram: tra cronaca e storia (olasz nyelven). Brescia: Grafo, 334. o. (2004. január 30.). ISBN 8873856330
Jegyzetek
↑Impianti FS. In: I Treni Nr. 248 (Mai 2003), S. 5–6.
↑Impianti FS. In: I Treni Nr. 282 (Juni 2006), S. 9.
↑Impianti FS. In: I Treni Nr. 317 (Juli 2009), S. 6.
↑ abRete Ferroviaria Italiana, Circolare territoriale MI 7/2017
↑Impianti FS. In: I Treni Nr. 301 (Februar 2008), S. 7.
↑Impianti FS. In: I Treni Nr. 329 (September 2010), S. 6.
↑Fermate vicentine. In: I Treni Nr. 195 (Juli–August 1998), S. 5.
↑Impianti FS. In: I Treni Nr. 271 (Juni 2005), S. 8.
↑Impianti FS. In: I Treni Nr. 283 (Juli 2006), S. 11.
↑Impianti FS. In: I Treni Nr. 247 (April 2003), S. 5.