Novák Ferenc (koreográfus)

	Novák Ferenc
Született	1931. március 27.; Nagyenyed
Elhunyt	2024. augusztus 17. (93 évesen); Budapest
Beceneve	Tata
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Foltin Jolán
Gyermekei	Novák Eszter; Novák Péter;
Foglalkozása	koreográfus; színházi rendező; néprajzkutató;
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1965, néprajz); Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1969);
Kitüntetései	SZOT-díj (1966); Erkel Ferenc-díj (1975); Magyarország Érdemes Művésze díj (1985); Kossuth-díj (1993); Magyar Örökség díj (1999); Hevesi Sándor-díj (2003); Hazám-díj (2003); Prima Primissima díj (2003); Hevesi Sándor-díj (2003); a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005); a Nemzet Művésze (2014); Kriterion-koszorú (2021);
Sírhelye	Farkasréti temető (43)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Novák Ferenc témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a koreográfusról szól. Hasonló címmel lásd még: Novák Ferenc (egyértelműsítő lap).

Novák Ferenc (Nagyenyed, 1931. március 27. – Budapest, 2024. augusztus 17.), közismert nevén Tata a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfus, rendező, etnográfus, érdemes művész. Az amszterdami Nemzetközi Táncszínház koreográfus-rendezője, 1983-tól a Honvéd Együttes művészeti igazgatója. A magyar néptánciskola és a folklór sajátos színházi megjelenítésének egyik megteremtője.

Családja

Felesége Foltin Jolán táncművész, koreográfus rendező; lánya Novák Eszter rendező, fia Novák Péter énekes, műsorvezető.

Élete

Novák Ferenc a HVDSZ Bihari János Táncegyüttes megalapítója, a Honvéd Együttes tánckarvezetője, a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetője, az amszterdami Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője, 1983-tól a Honvéd Együttes művészeti igazgatója, a Magyar Táncművészek Szövetségének főtitkára, 1996-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2012 decemberében kilépett a Magyar Művészeti Akadémiáról.^[5] 2023 nyarán lemondott a Magyar Táncművészek Szövetsége tiszteletbeli elnökségi tagságáról, hogy így tiltakozzon az Orbán-kormány kulturális kormányzata ellen, a magyar táncművészet doyenje azzal indokolta döntését, hogy nagyszerű társulatokat tettek működésképtelenné, illetve hogy nincs olyan kompetens személy, aki szóba állna velük.^[6]

Díjai, elismerései

SZOT-díj (1966)
Erkel Ferenc-díj (1975)
Munka Érdemrend arany fokozata (1980)
Budapest Főváros tanácsa Művészeti Díj (1983)
Érdemes művész (1985)
Ifjúsági Díj (1987)
Magyar Művészetért díj (1988)
Juhász Gyula-díj (1988)
Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1991)
Kossuth-díj (1993)
Magyar Örökség díj (1999)
Honvédelemért kitüntető cím I. oszt. (2000)
Kölcsey Ferenc Milleniumi-díj (2001)
Hazám-díj (2003)
Prima díj (2003)
Hevesi Sándor-díj (2003)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005)
Jubileum Prima Primissima díj (2007)
A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (2010)
A Nemzet Művésze (2014)
Kriterion-koszorú (2021)^[7]
Magyar Szabadságért díj (2021)
Budapest díszpolgára (2021)
Józsefváros díszpolgára (2023)

Legjelentősebb művei

Antigoné, Magyar Electra, Forrószegiek, Lúdas Matyi, János vitéz, Magyar Menyegző, Keleti táncvihar, Évszázadok táncai, Kocsonya Mihály házassága, A helység kalapácsa, Kőműves Kelemen.

Művei a Honvéd Táncszínház számára több nemzetközi sikert hoztak, a Lúdas Matyi énekes táncjátékot a Holland Táncszínház is műsorára tűzte.

Fontos koreográfiái

István, a király (rockopera, 1983)
Szarvassá változott fiak (Markó Ivánnal, 1985)
József és testvérei (Markó Ivánnal, 1994)
Egri csillagok (Zsuráfszky Zoltánnal, 1997)
Duna-rapszódia (dramatikus néptáncok, 2002)

Könyvei

Székely leánytánc; Gondolat, Bp., 1963 Budapest (Néptáncosok kiskönyvtára)
Két gyermektánc Weöres Sándor versekre. Gyermektánc Bartók zenéjére; NPI, Bp., 1972 (Együtteseink műsorából)
Koreográfiák. Két gyermektánc Weöres Sándor versekre, gyermektánc Bartók zenéjére, három tánc gyerekeknek, somogyi kanásztánc; Múzsák, Bp., 1988 (Néptáncosok könyvtára)
Korniss Péter–Novák Ferenc: Tiszta forrásból; Planétás, Bp., 1997
Elmondtam én... Novák Ferenc, Tata; összeáll. Farkas László; Planétás, Bp., 2000
A tánc az életem. Novák Ferenccel beszélget Fazekas Valéria; Kairosz, Bp., 2008 (Magyarnak lenni)
Tánc, élet, varázslat. Gondolatok, küzdelmek; Hagyományok Háza, Bp., 2016

Jegyzetek

↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
↑ Meghalt Novák Ferenc Tata (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
↑ https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA18729
↑ https://index.hu/belfold/2012/12/16/kilepesi_hullam_az_mma-ban/
↑ https://index.hu/kultur/2023/07/05/novak-ferenc-tata-lemond-magyar-tancmuveszek-szovetsege/
↑ Kriterion-koszorúval díjazták Novák Ferenc „Tatát” (magyar nyelven). Papageno, 2021. október 15. (Hozzáférés: 2021. október 15.)

További információk

Ekkor tartják Novák Ferenc Tata nyilvános búcsúztatóját

[91d06048e84080d513dfb2d8d24cafa169473bb5-1] BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)

[71c5038c1f1d5c3c9c72e621f83396934499ac76-2] Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

[a85a1ebf4f048fdc080f670d3a59a797bd4d0df2-3] Meghalt Novák Ferenc Tata (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)

[4] ttps://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA18729

[5] ttps://index.hu/belfold/2012/12/16/kilepesi_hullam_az_mma-ban/

[6] ttps://index.hu/kultur/2023/07/05/novak-ferenc-tata-lemond-magyar-tancmuveszek-szovetsege/

[7] Kriterion-koszorúval díjazták Novák Ferenc „Tatát” (magyar nyelven). Papageno, 2021. október 15. (Hozzáférés: 2021. október 15.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]