|
Ősagárd
Ősagárd (szlovákul: Agárd) falu Nógrád vármegye délnyugati részén, a Rétsági járásban. Nevének eredeteA középkorban a királyi vadászatokon alkalmazott agarakat itt tenyésztették, az „ős-” jelzőt 1906-ban kapta megkülönböztetésképpen. FekvéseA vármegye nyugati szélén fekszik, a Naszály északi előhegyei között. A terület arculatát a Naszály és a Cserhát dombjai határozzák meg. Budapesttől 52, Váctól 21, Rétságtól 15 kilométerre található. A közvetlenül határos települések: észak felől Felsőpetény, északkelet felől Alsópetény, délkelet felől Keszeg, délnyugat felől Kosd, nyugat felől Szendehely, északnyugat felől pedig Nőtincs. MegközelítéseA település könnyen megközelíthető a 2-es főút felől, mivel annak nőtincsi leágazásától alig 8 kilométerre fekszik, a 2114-es út mentén. Hasonlóan könnyen elérhető a Rád-Penc-Keszeg útvonalon is. TörténeteA hely ősidőktől lakott, a község határában őskori kőedény-töredékeket, kőeszközöket találtak. A falu középkori település. A 15. század elején királyi birtok volt. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Borbála királynénak adományozta. A 15. század végén Szanda várához tartozott. A 16. században birtokperek folytak a településért, végül Szapolyai János nyerte el, aki 1526-ban Werbőczy Istvánnak adta. A környék évszázadokon keresztül igen elzárt volt, megőrizte a régi, szlovák hagyományokat. A településen máig sokan beszélik a szlovák nyelvet. Az evangélikus egyházközség A ma mintegy 350 lelket számláló község népessége a török hódoltság után Gömör és vármegyékből érkező evangélikus vallásfelekezetű, betelepült szlovákajkú és helybéli református, magyar ajkú családoktól származik. Az evangélikus Egyházközség létezésének első hiteles adata 1735-ből maradt ránk. Az ellenreformáció alatt templomukat elkoboztatta a nagy hatalmú váci püspökség. Így 67 esztendeig a nézsai, majd nőtincsi katolikus plébániához tartoztak az itt élő evangélikusok. Istentiszteleteken a bánki evangélikus templomban vettek részt. II. József türelmi rendeletének köszönhetően, 1785-ben, Bilszky János evangélikus lelkipásztor vezetésével új templomot épített Agárd népe. Az 1786 októberében felépült templom, természetesen ma már toronnyal együtt, napjainkban is az ősagárdi evangélikusok lelki otthona. A templomba belépő a mennyezeten az „Old le a te saruidat, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” bibliai idézet olvasható. /2 Móz 3,5/ A templom oltárképe 1923-ban készült és a Gecsemáné kertben gyötrődve imádkozó Krisztust ábrázolja. Orgonáját 1818-ban építették. Ennek az orgonának a fémsípjait hadicélokra áldozták 1914-ben. Új orgonát az ősagárdi evangélikusok 1928-ban vásároltak a Rieger cégtől Horeczky Aladár lelkész biztatására. Az agárdi templom tornya Holéczy Mátyás lelkészi szolgálata alatt, 1824-ben épült. A karcsú torony magassága 22 méter. 1862-ben bádoggal fedték, 1906-ban horganyvaslemez tetőt kapott. Csúcsán csillag van. Az első világháború előtt két ősi harang lakott a toronyban. A nagyobb 312 kg-os, 1835-ből való. Felirata: „Öntötte Schaudt András Pesten 1835.” A kisebbik 1794-ből származó 40 kg-os harangot, a második világháború idején szintén, hadi célokra szolgáltatta be a gyülekezet 1928-ban. A gyülekezet önkéntes adományokból 1921-ben egy új, 106 kg-os harangot vásárolt. Felirata: „Luther Wormsi vallástételének 400 éves emlékére, az Ősagárdi ev. Egyház.” A harangon a magyar címer ékeskedik. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2011-ben a település lakosságának 56%-a magyar, 42%-a szlovák, és 1%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 42,6% szlováknak, 0,9% szlovénnek mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,8%, református 3,8%, evangélikus 74,8%, felekezeten kívüli 6,3% (5,4% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 31,2% szlováknak, 0,7% németnek, 0,3% cigánynak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52% volt evangélikus, 12,8% római katolikus, 2% református, 1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (24,2% nem válaszolt).[13] Látnivalók
Jegyzetek
Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
