|
Zabar
Zabar község az észak-magyarországi régióban, Nógrád vármegye salgótarjáni járásában. Településrészei: Külső- és Belső-Zabar, Bárkányitanya, Hegyesbükkpuszta, Kútágapuszta, Malomútpuszta, Szőlőalja. FekvéseNógrád vármegye északkeleti határán, a Medves-fennsík peremén, a Tarna folyó (itt még patak) völgyében fekszik, közel a szlovák határhoz, Salgótarjántól közúton 30, Ózdtól 24,5 km-re, a 2304-es, a 2305-ös és a 2306-os utak találkozásánál (határszélét délen érinti még a Szilaspogonyra vezető 23 111-es út is). Szomszédos települések: Cered (7,5 km), Istenmezeje (8 km), Domaháza (8 km). Nógrád vármegye legkeletibb pontja. A község természeti környezete, klímája jó lehetőséget nyújt erdei kirándulásokra, gombagyűjtésre. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. ÉghajlatZabar és környéke Magyarország egyik leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. 2020. októberi adatok szerint az év 365 napjából 55-nél Zabar tartja a napi minimumhőmérsékleti rekordot.[4] A település két részből áll: Külső- és Belső-Zabar; a hidegrekordok az utóbbira jellemzők, mivel dombok között, völgyben fekszik, míg Külső-Zabar nyíltabb területen helyezkedik el.[5][6] MezőgazdaságKörnyéke, miként az egész Medves-vidék, a legutóbbi időkig híres volt extenzív állattartásáról. TörténeteNeve szláv eredetű, jelentése: „fenyves mögötti hely” (za-: valami mögött, valamin túl; bor: fenyő, fenyves erdő). Régészeti leletek szerint a település környéke már a bronzkorban lakott volt. A falut 1332-ben említik először: pápai tizedszedők dézsmajegyzékében szerepel, templomos helyként, Sobur névalakban. Okleveleinkben az első adata 1359-ből való, ekkor már Zabar néven, mint a Zabary és Bebek család birtoka. A 16. század végére elnéptelenedett a falu, de 1692-ben ismét jegyzik. Az új települést a régitől beljebb, az erdőben építették fel, ez lett a későbbi Magyarzabar (ma: Belső-Zabar), megkülönböztetésül Tótzabartól (Külső-Zabar), amelyet a 18–19. század fordulóján szlovák telepesek alapítottak. A régebbi falurészt Fényes Elek 1851-ben Német-Zabar néven lajstromozza, de a korabeli térképeken ilyen elnevezés nem szerepel. 1890-tól már újra összevont néven említik. A Trianoni békeszerződés előtt Gömör–Kishont vármegyéhez tartozott, annak legdélibb zárványtelepülése volt, négy vármegye: Nógrád, Heves, Gömör és Borsod határainak összeszögellésében. Trianon után – mivel az új járás- és megyeszékhelyet, Putnokot innen alig lehetett megközelíteni – a falut Nógrád vármegyéhez csatolták (az átcsatolást az 1928. évi közigazgatási törvény véglegesítette). Perifériális helyzete, kulturális, néprajzi és földrajzi elszigeteltsége, nehéz megközelíthetősége miatt azonban a településnek Nógrádhoz éppúgy nincs igazi kötődése, mint ahogy Gömörhöz sem volt, Borsodról vagy Hevesről nem is beszélve. Az 50-es évekig a Csehszlovákiába való átjárást vámházas határátkelőhely biztosította. A településen 2004 óta Teleház működik, alapszintű szolgáltatásokkal.[7]
KözéletePolgármesterei
A településen 2015. június 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[15] az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.[17] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: római katolikus 72,7%, református 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (11% nem nyilatkozott).[19] 2022-ben a lakosság 81,5%-a vallotta magát magyarnak, 13,9% cigánynak, 1,1% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,5% volt római katolikus, 0,2% református, 0,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (26,4% nem válaszolt).[20] Látnivalók
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
