Hugyag
Hugyag község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban. FekvéseBalassagyarmattól keletre, Őrhalom és Szécsény közt fekvő település. Megközelítése
TörténeteHugyag nevét az 1332. évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már egyházas hely volt. A Szécsényi család tagjainak 1333 évi birtokmegosztásakor Szécsényi Tamás erdélyi vajda és testvére Péter, birtokában volt. A török hódoltság alatt, az 1562-1563, évi török kincstári adólajstromok 30 adóköteles házát említik és az 1579. évi török kincstári adószámviteli könyvek szerint 4419 akcse adóval volt megróva. 1598-ban az esztergomi érsek volt a földesura. 1715-ben 14 és 1720-ban 18 magyar háztartását írták össze, és ekkor is az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. Az 1900-as évek elején Pekáry István volt a helység legnagyobb birtokosa. 1849-ben az oroszok e helység határában megtámadták Görgey Artúr utóhadát, mely küzdelem a magyarok vereségével végződött. 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a településen, majd 1874-ben pedig tűzvész. A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1910-ben 1108 lakosából 1099 magyar volt. Ebből 1090 római katolikus volt. 2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] A község a hagyomány szerint egykor a határ északi részén, az úgynevezett Pusztor-Hugyag nevű dülőn feküdt. A község határában tartóztatták le a csendőrök 1944 júliusában Kállay Kázmért, Kállay Miklós korábbi miniszterelnök unokaöccsét, mert kocsijában hamis iratokkal felszerelt zsidókat akart kicsempészni az országból. Október 23-án emlékezik meg a település a Hadady Rudolf és Hargitay Lajos volt nemzetőrök 1956-ban történő kivégzéséről. Ezen a napon a fiatalok és futni vágyók 1956 méteres futással tisztelegnek az elhunyt hősök emlékének. KözéletePolgármesterei
A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2021. június 30-án feloszlatta magát.[13][14] A választáson három független és egy, a kormánypártok által támogatott jelölt indult. NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,1%-a magyarnak, 16,8% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (20,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 0,6%, evangélikus 0,2%, görög katolikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,3% (24,4% nem nyilatkozott).[15] 2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 14,4% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlovénnek, németnek és lengyelnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,2% volt római katolikus, 0,6% református, 0,2% evangélikus, 5,9% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 3,7% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).[16] VízrajzaTáborozni a vízparton a helyi önkormányzat engedélyével lehet. A horgászat kedvelőinek rendelkezésükre áll a Csujta-tó és az Ipoly folyó, valamint Szécsényben a kavicsbányató. Csujta-tó: A tóra érvényes az Ipoly területi engedély, vízmélysége 1-2,5 m. Fogható halak: ponty, csuka, dévér, kárász, compó, bodorka, harcsa, süllő. Nevezetességei
Hugyagon született
Jegyzetek
További információk
|