Berkenye (település)
Berkenye (németül: Birkenheim/Berkina) község Nógrád vármegye Rétsági járásában. FekvéseA vármegye délnyugati részén található, a Börzsöny szomszédságában. A közvetlenül határos települések: kelet felől Nőtincs, délkelet felől Szendehely, dél felől Verőce, délnyugat felől Szokolya, északnyugat felől pedig Nógrád. MegközelítéseKözúton a 2-es főútról, annak 49. kilométere közelében letérve érhető el: előbb a Nógrád-Diósjenő felé vezető 12 123-as útra kell fordulni, majd arról délnek (balra) kanyarodva, a 12 124-es úton jutunk el a községbe. [Határszélét keleten érinti még a Nőtincs-Ősagárd felé vezető 2114-es út is.] Vasúton a Vác–Balassagyarmat-vasútvonalon közelíthető meg, melynek egy megállási pontja van itt: Berkenye megállóhely (utóbbit a rövidke 12 317-es számú mellékút szolgálja ki). TörténeteElső ízben 1299-ben említik az oklevelek, puszta földterületként. 1460-ban a váci püspökség birtoka. A Nógrádi Főesperesség plébániái között Berkenyét 1629-ben említik először. A török hódoltság alatt teljesen elpusztult és még az 1715–1720. évi összeírásokból is hiányzik.[4] Berkenyéről szóló írásokban feljegyezték, hogy 1717-ben a terület akkori birtokos, a váci püspök népesítette be Németországból származó telepesekkel, ezek a telepesek Frankóniából jöttek. Lakóinak nagy része ma is német anyanyelvű. A település német neve: Berkina. 1865 szept. 7-én a község háromnegyed része leégett és két ember életét veszítette. A római katolikus templom 1780 táján épült és benne szép és érdekes oltárkép van elhelyezve. E helységhez tartozik Udvarhely-puszta és a Völgyi-malom. Házai magukon viselik a német betelepülők stílusát. Az utóbbi évtizedekben Budapestről is többen vásároltak itt házat. Sokáig közös tanácsú község volt a szomszédos Nógráddal, 1990-ben vált el tőle. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 1980 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 60%-a magyar, 40%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[13] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 22,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71%, református 3,6%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 10,3% (10,6% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 22,6% németnek, 0,3% szlováknak, 0,3% görögnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,9% volt római katolikus, 3,6% református, 2,1% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (30,8% nem válaszolt).[15] GazdaságA község azon a vidéken fekszik, ahol hagyományosan fontos a málna (és egyéb gyümölcsök) termelése. Berkenyén 1996 óta magas minőségű biogyümölcstermeléssel is foglalkoznak és több európai országba exportálnak gyümölcsöt. 1992-ben a berkenyei málnatermelők szövetkezetet hoztak létre, 1994-ben 62 millió forint beruházással, állami támogatással hűtőházat építettek a volt baromfitelep helyén, ami biztonságosabbá tette a málnaüzletet, hiszen a feldolgozás is a termelők kezébe került. A hűtőház kezdetben 16, 2006-ra 47 berkenyei lakosnak adott munkát. A hűtőházat 1998-ban és 2005-ben is bővítették, gyümölcsfeldolgozó kapacitása 800 tonna fölé nőtt. A feldolgozott gyümölcs legnagyobb része málna, a többi szeder, ribizli, kajszibarack és szilva. Ukrajna, Románia és Bulgária olcsó munkaereje miatt a málna termelői ára 1998 óta, és ennek következtében a magyar termelés is jelentősen csökkent az elmúlt években; és a viszonylag kis területen dolgozó málnatermelők pedig kimaradnak a hazai földalapú és egyéb támogatásokból. OktatásÓvoda, bölcsőde2021-ben a berkenyei Wunderland Óvoda és Bölcsőde épületét 30 millió forintnyi belügyminisztériumi támogatásból korszerűsítették, amihez a berkenyei önkormányzat 25%-s önerőt biztosított. A 12 férőhelyes minibölcsődét csatlakoztatták az ingatlanhoz. A fejlesztést 2021. szeptember 23-án adta át Balla Mihály országgyűlési képviselő és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.[16] LátnivalókRómai katolikus templomA 18. század elején a községnek fatemploma volt. A ma is álló templomot 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök rendeletére építették. Szerkezete: egyhajós, homlokzati toronnyal, szentélye kosárívvel záródó. Főhomlokzatán Migazzi címere látható. FalumúzeumBerkenyén egy, előzőleg az Engesdorf család tulajdonában lévő, faluházban megismerhetjük a hajdani svábok életviszonyait, kultúráját.[17] Jegyzetek
Források
Berkenye temetője a Find a grave honlapon. http://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=csr&CScn=berkenye&CScntry=0&CSst=0 További információk |