Kutasó
Kutasó község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. FekvéseA település a Cserhát hegyei között fekszik, Hollókőtől mintegy 10 kilométerre délnyugatra. A Szuha-patak és az Egres-patak közötti lapos részre, a Királykára épült. Tengerszint feletti magassága körülbelül 300 méter. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. Kutasó Hollókőtől 13 kilométerre fekszik, ahová kék túra útvonal vezet a községből. Pásztó 18 kilométerre található. Kutasóról gyalogosan is elérhető a bujáki, a szandai vár és a sasbérci kilátó. Megközelíthető Hatvan felől a 21-es főúton a hollókői elágazásig, ott balra Hollókő felé, majd Alsótoldtól balra Balassagyarmat felé vezető 2123-as úton, és végül Cserhátszentiván után ismét balra, Bokor felé letérve a 21 147-es úton. TörténeteAz ókor idején a Cserhát vidéke már lakott volt. A környéken a régészek az 1960-as években szkíta eszközöket találtak, melyeket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban őriznek. A szkíták az i. e. 8. században vándoroltak ezekre a területekre, kiszorítva a kimmereket. A Wenczel okmánytárban található oklevelek már 1265-ben és 1327-ben említik a falut, mely a történészek szerint 1170 óta létezik. 1265-ben V. István király Ágasvár, Bárkány, Tar és Kutasó, valamint a pásztói monostor kegyúri jogát átruházta a Rátót nemzetségbeli Istvánra. A falu nevét kezdetekkor Carsov, majd terra Kuthasov alakban írták. Az 1400-1500-as években Gutas írásmóddal fordult elő. Ekkor több földbirtokosé is volt. 1439-ben ezt a vidéket Albert király Báthory István országbírónak adományozta. Az 1550-es időkben a török pusztítás Kutasót is elérte, ekkor a falu megsemmisült és kihalt, a túlélők elmenekültek. A falu ekkor kipusztításáig a nógrádi szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után az 1690-es években, felvidéki ágostai (evangélikus) hitvallású tótok települtek Zólyom, Ostraluka, Bagyin vidékéről erre a környékre és népesítették be újra Kutasót. Az 1700-as évektől több uraság birtoka lett a falu: Darvas Ferenc, Zsemberi Zsigmond, Gyürky család, Puky uraság, Schöenberg Zsigmond, gróf Károlyi Erzsébet, Dessewffy Ödönné, Pappenheim Sigfridné, majd az utolsó birtokos 1930-1940 között Füle uraság volt. Ezeknél a birtokosoknál a kutasóiak cselédként dolgoztak az uradalmi házakban. A falu szlovák származását a még ma is használt földrajzi nevek elárulják: Kopanica, Dolina, Hrastya, ill. a Gyetvan, Szlobodnyik, Mihalik személynevek. A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott. 1910-ben 248 lakosából 235 magyar, 11 szlovák volt. Ebből 87 római katolikus, 158 evangélikus, 3 izraelita volt. Az első és második világháborúban a kutasói hadkötelesek is részt vettek és sokan haltak közülük hősi halált. Az I. világháborúban a kutasóiak a 60. egri gyalogezredbe vonultak be, a II. világháború idején a 23. losonci gyalogezredbe. KözéletePolgármesterei
A településen 2016. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és sikerült is megerősítenie a pozícióját.[10] Kutasó testvérfaluja: Sepsiszentkirály (Románia). NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 7,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,5%, református 2,2%, evangélikus 15,1%, görögkatolikus 2,2%, felekezeten kívüli 12,9% (32,3% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak (12,3% nem nyilatkozott). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 11,1% evangélikus, 1,2% református, 1,2% görög katolikus, 1,2% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (43,2% nem válaszolt).[15] Nevezetességei
Jegyzetek
További információk
|