A budapesti29-es jelzésű villamos (1961 és 1966 között L jelzéssel, 1996-ban 100-as jelzéssel) a Blaha Lujza tér (Népszínház utca) és BNV főbejárat között közlekedett. A járatot a Budapesti Közlekedési Rt. üzemeltette. A vonalakon a forgalom időszakos volt, csak az Expo tér közelében lévő lóversenypálya, később a vásárközpont rendezvényei idején közlekedtek járatok.
1905. február 15-én a Nyugati pályaudvar – Szabadság tér – Váci körút – Kiskörút – Üllői út – Népliget útvonalon indított villamosjáratot a BKVT, amit 1910-ben, a viszonylatszámok bevezetésekor 29-esre számoztak át.[1] Az 1912-es nyári menetrend bevezetésével május 1-jén hurokjárattá alakult, és a Népliget – Üllői út – Szabadság tér – Lipót (ma Szent István) körút – Váci körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) – Kiskörút – Üllői út – Népliget útvonalon közlekedett; ellenkező irányban a 31-es villamos járt.[2][3] A közlekedési társaságok 1918-as összevonását követően az üzemeltetést a BEVV vette át a viszonylat 1919. augusztus 14-ei megszűnéséig.[4][5]
A következőnek indított 29-es viszont kevés módosítással, hosszú évtizedeken át szolgálta a fővárosi közlekedést: az 1925. május 10-én[6] felavatott új lóversenypályához tervezett villamos-szárnyvonal a megnyitóra nem készült el,[7] az ősszel üzembe helyezett vágányokat október 4-étől használták a Rókus kórháztól indított 29-es BSZKRT-viszonylat kocsijai.[8][9][10] Útvonala a 28-aséval és a 36-oséval a Pongrác úti felüljáróig megegyezett (ekkoriban ezek még a Salgótarjáni utcában jártak), innen észak felé lefordult, és az ún. Királyvágányt keresztezve érkezett a hatvágányos célállomásra.[11] A villamos csak versenynapokon közlekedett, időszakos jelleggel.[1][12] Az 1933 áprilisában kisérletképp (többek között a 6-os villamoson is) bevezetett ún. kisszakasz-rendszert, aminek célja a rövidebb útszakaszokon az olcsóbb utazási lehetőség volt,[13] augusztus 21-én szélesebb körben kiterjesztették a fővárosban,[14] ám ezalól kivételt képzett a 29-es,[8][15] itt a villamosok „Nincs kisszakasz” táblákkal közlekedtek.[8] 1944 szeptemberében megszűnt a viszonylat.[8]
Budapest ostroma után 1945. május 21-én indították újra korábbi útvonalán.[8] 1949. május 19-én a megszűnt a Rókus kórház előtti végállomás, helyette a Népszínház utcában kialakított új fejvégállomásra érkeztek a villamosok.[16] A BSZKRT felszámolását követően, 1949 októberétől a budapesti villamosokat a Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), későbbi nevén Fővárosi Villamosvasút (FVV) üzemeltette.[4][17] A kőbányai villamosjáratok 1958-as átszervezése után[18] lényegében a 37-es villamos elágazó betétjáratává vált. 1961. június 5-én más időszakos és rendkívüli járathoz hasonlóan betűjelzést kapott (L),[19] azonban 1966 decemberétől ismét 29-es számmal közlekedett.[20] A közösségi közlekedés ismételt integrációjával az FVV az 1968-ban létrejött BKV-ba olvadt.[17] Az 1970-es mezőgazdasági kiállításra új villamosjárat indult augusztus 28-án 29Y jelzéssel a Baross tér felől.[21] Az 1970-es évek elején a Budapesti Nemzetközi Vásárt a Városligetből az újonnan épült Vásárvárosba költöztették át, ekkor a külső végállomás a BNV főbejárat nevet vette fel.[8] A 29-es és a 29Y villamos 1995-ben közlekedett utoljára, a következő évben a BNV 100. évfordulója alkalmából 100-as és 100Y jelzéssel indultak.[8] Az 1990-es években a BKV úgy határozott, hogy a villamosjáratokat csak fizetett megrendelésre üzemelteti, 1996 óta erre egyáltalán nem került sor.[8][22][23] Az évtizedek alatt a szárnyvonal infrastruktúrája leromlott, a 2000-ben egy szakaszon a felsővezetéket is eltulajdonították.[8][22] A 2000-es években a 29-es és 37-es vonal leágazását lehegesztették, egy 2009-es pályafelújítás során pedig el is bontották.[24][25] 2015-ben kiépítették a villamos és a Királyvágány kereszteződését is.[25] A villamosforgalom megszűnése óta a Hungexpo az Örs vezér teréről induló, 2017 óta 10-es számot viselő autóbusszal közelíthető meg.
A vonalon több fajta jármű közlekedett, ezeket több kocsiszín adta ki.
1990-ig UV villamosokat a Száva és a Zugló kocsiszín közösen adta ki, 1991 és 1992 között pedig a Baross és a Zugló. 1993-ban két kocsis Tatra T5C5 villamosok, 1994-től a Ferencváros és a Hungária kocsiszín Ganz csuklósokat állított forgalomba.
Útvonala
A villamospálya önálló szakaszán szintben keresztezte a MÁV vasúti pályáját (Királyvágány), itt az átszelés a 25 000 V váltóáramú nagyvasúti és a 600 V egyenáramú közúti villamos üzem elől egyaránt szigetelve volt, melyen a megfelelő áramnemet a MÁV pályaudvari irányítói kapcsolták.[22]
BNV főbejárat felé
Blaha Lujza tér (Népszínház utca) felé
Blaha Lujza tér (Népszínház utca) vá. – Népszínház utca – Teleki László tér – Dobozi utca – Magdolna utca – Salgótarjáni utca – Dobi István út – BNV, főbejárat vá.
BNV, főbejárat vá. – Dobi István út – Salgótarjáni utca – Magdolna utca – Dobozi utca – Teleki László tér – Népszínház utca – Blaha Lujza tér (Népszínház utca) vá.
Megállóhelyei
29 (Blaha Lujza tér (Népszínház utca) ◄► BNV főbejárat)
100 (Blaha Lujza tér (Népszínház utca) ◄► BNV főbejárat)
↑Legát–Nagy–Zsigmond 2010: Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. ISBN 9786155009150
.jpg)
![A 37-es és a 29-es egykori elágazása a felüljáró felől,….[27]](F%C3%A1jl:A_37-es_%C3%A9s_a_29-es_villamosvonal_el%C3%A1gaz%C3%A1sa_1.jpg)
