Athéni Ariszteidész
Athéni Szent Ariszteidész (görög betűkkel Ἀριστείδης, Athén, 2. század) filozófus, a legelső apologéta. Munkássága138 és 147 között Hadrianus és Antoninus Pius császároknak címzett Apológia című görög nyelvű művét kaiszareiai Euszebiosz még ismerte, utána nyoma veszett. Csupán 1878-ban került elő egy-két fejezetet tartalmazó töredéke. 1889-ben fedezte föl szír fordításának kéziratát J. R. Harris. Ariszteidész 17 fejezetben tárgyalta az egyistenhit tételét, hogy Isten a világ teremtője és gondviselője. Vallási szempontból négy csoportra osztotta az emberiséget:
Több ponton rokonságot mutat a Diognétoszhoz írt levéllel, így többen a levél szerzőjének őt tekintik.[1] A Damaszkuszi Szent Jánosnak tulajdonított Barlám és Jozafát című regény 26-27. fejezete Ariszteidész Apológiájának szabad átdolgozása lehet MűveiKiadása
Magyarul
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek |