Ióannész Zónarasz
Ióannész Zónarasz, általánosan elterjedt nevén Zónarasz (Ἰωάννης Ζωναρᾶς, Joánisz Zonarász, latinul: Ioannes Zonaras), (1074 körül – 1159 után[1]) középkori bizánci történetíró. Élete és műveAnnyi ismeretes róla, hogy magas állásokat töltött be Konstantinápolyban. Később otthagyta a császárvárost, és szerzetesként élt. Már szerzetesi élete alatt írta világkrónikáját Ἐπιτομὴ Ἱστοριῶν (Epitome Historiarum) címmel. A mű a teremtéstől 1118-ig dolgozza fel az eseményeket, és különös értéke, hogy mára már elveszett forrásművek felhasználásán alapul. Így például Zónarasztól ismerjük Cassius Dio Historia Romana-ját, amelyet Zónarasz a római történelem lírásához használt. Fennmaradtak egyházi művei is.[2] Személye a Régi tudós világ históriájábanBudai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Zónaraszról:[3]
JegyzetekMűvei magyarul
Források
Kapcsolódó szócikkek |