Pauszaniasz Periégétész
Pauszaniasz (ógörögül: Παυσανίας, körülbelül 115 – 180) görög író, utazó, geográfus. Periégétész melléknevét fő műve címéről (Ελλάδος περιήγησις, Helladosz periégészisz, „Görögföld leírása”) kapta.[1] Élete és műveA 2. században, Hadrianus, Antoninus Pius és Marcus Aurelius idején járta be Hellászt és a Földközi-tenger medencéjét Anatóliától Szardíniáig, és írta le tapasztalatait. Első kézből származó megfigyelései nagyon fontosak a történettudomány számára épp úgy, mint az irodalomtörténet számára, mind a tíz könyv fennmaradt. Gondos író, minden érdekelte a bejárt vidékeken. Nem csak a grandiózus vagy szép dolgok, de a szokatlan látnivalók és titkos szertartások is. Néha indokolatlan következtetésekre jut, de őszintesége megkérdőjelezhetetlen. Munkásságára valószínűleg hatással volt Polemón. A Görögföld leírása könyvei:
Feltehető azonban még egy XI. könyv is, mivel a bizánci Sztephanosz Büzantiosz a 6. században a saját földrajzi lexikonában Pauszaniasz XI. könyvére hivatkozik, amelyben Euboiáról (is) szó volt. Sztephanosz tévedhetett a forrásleírásban, vagy az ő szövegének másolásánál is keletkezhetett hiba. Ha nem szövegromlás, akkor az utolsó könyv elveszett. Magyarul
Források
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek |