|
Belecska
Belecska (németül: Bellitsch) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban. FekvéseA Kapos folyó völgyében fekszik, a folyó jobb parti oldalán; szerkezetileg dombvidéki útifalu. A közvetlenül határos települések: észak felől Pincehely, kelet felől Miszla, dél felől Keszőhidegkút, délnyugat felől pedig Regöly. A legközelebbi városok Gyönk (délkelet felé 12 kilométerre), Simontornya (északkelet felé 17 kilométerre) és Tamási (nyugat felé 19 kilométerre). MegközelítéseKözpontján a Kölesd-Pincehely közti 6313-as út halad végig, ezen érhető el a 61-es főútról letérve, illetve a 63-as és a 65-ös főutak irányából is. A keleti szomszédjában fekvő Miszlával egy önkormányzati fenntartású erdei út köti össze. A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Pécs-vasútvonal halad át a község területén, amelynek egy megállási pontja van itt. Belecska megállóhely a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését csak egy önkormányzati út (települési nevén Vasút utca) biztosítja. TörténeteElső települési emléke az avar korból származik. A határában emelt földvárat a tájban megtelepülő magyarok is megerősítették. A jelek szerint a Hedr nemzetség szállásbirtokainak egyike volt. Egy 1271-ben kelt oklevél templomáról tesz említést, utána írásos említés 1332-ből származik Beelch néven. Akkor Simontornyához tartozott. Temploma 1454-ben még fennállott, ez idő tájt a Miszlay család birtokában volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedik, majd néhány évtized után újra települ. Szeghalmi Gyula az 1940-ben Budapesten kiadott Dunántúli vármegyék című kiadványában területét 2503 kat. holdra teszi. Jelenlegi lakosai száma 350 fő. KözéletePolgármesterei
A településen 2011. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] az előző polgármester halála miatt.[12] A választáson aránylag nagy számú (öt) jelölt indult, de a győztes egymaga meg tudta szerezni az érvényes szavazatok abszolút többségét.[9] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,5% románnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,3%, református 3,8%, evangélikus 9,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 41,9% (18,4% nem nyilatkozott).[13] 2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% németnek, 0,6% görögnek, 0,3-0,3% ukránnak, szlováknak, cigánynak és szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,6% volt római katolikus, 6,3% evangélikus, 4,1% református, 0,6% görög katolikus, 0,6% egyéb katolikus, 8,8% felekezeten kívüli (50,9% nem válaszolt).[14] Nevezetességei
Jegyzetek
További információkKapcsolódó szócikkek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
