|
Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy község Tolna vármegye Paksi járásában. FekvéseA Duna jobb partján fekszik, Pakstól 10 kilométerre délre, Szekszárdtól 25 kilométerre északra. A közvetlenül határos települések: észak felől Paks, délkelet felől Gerjen, dél felől Fadd, nyugat felől pedig Tengelic. Kelet felől a legközelebbi település a Duna túloldalán fekvő Foktő, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek. MegközelítéseBelterületének nyugati szélén végighalad észak-déli irányban a 6-os főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Közigazgatási területén áthalad továbbá az M6-os autópálya, amelynek csomópontja is van itt; külterületeit érinti még a 6234-es út és az északnyugati határszélén a 6233-as út is, de a lakott területeit ez utóbbiak egyike sem közelíti meg. A falu határában ér véget az 512-es főút is, mely Kalocsával köti össze a települést. A falu főutcája a település északnyugati határát Tolnával (Faddon át) összekötő 5112-es út. TörténeteA történelem folyamán többféle néven említik a települést: Tolnaszentgyörgy, Magyarszentgyörgy, Ráczszentgyörgy és Dunaszentgyörgy. A község az őskortól lakott hely. A régészeti ásatások során kőkori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. Eredetileg a tihanyi apátság tulajdona volt a település, majd átkerült a fehérvári káptalan tulajdonába. Első írásos említése is a fehérvári káptalan 1471-es összeírásában szerepel. A 15–16. században rácok is éltek ezen a vidéken, akik később a törököket élelmezték. Az 1526-ban Mohácsi csatába tartó II. Lajos király innen írta egyik levelét a királynénak. A török uralom idején a szekszárdi vagy a paksi bégnek fizették a helybeliek az adót. A törökök távozása után is sokáig néptelen a falu. 1718-ban a Felvidékről, Nyitra, Bars és Gömör vármegyéből református magyarok települtek be. Templomot és iskolát is építettek maguknak. Erről a falusi iskoláról említést tett összeírásában Egyed Antal is. 1755-ben a községi statutum rendelkezése szerint a településen a tűzveszélyesség miatt a "pipázás amint utcán (…) és istállókban senkinek meg ne engedtessék, akit pedig rajtakapnak 32 pálca ütéssel büntettessék".[4] Az 1970-es években a településtől mintegy 5 kilométerre a Paksi Atomerőmű építkezése indult meg, mely sok helybelinek adott és ad ma is munkát. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,2%, református 30,5%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23% (23,9% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,1% volt református, 17,4% római katolikus, 1,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 20,5% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).[13] Nevezetességei
Híres emberek
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
