|
Kisvejke
Kisvejke (németül: Kleinwecken) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. Jellegzetes halmazfalu. FekvéseA Dunántúli-dombságban, a Völgységben fekszik, a vármegye délnyugati részén, Tolna és Baranya határán. A megyeszékhely, Szekszárd körülbelül 35 kilométerre, Bonyhád mintegy 20 kilométerre található. A szomszédos települések: Závod, Lengyel és Mucsfa. MegközelítéseKözúton a 6-os főút bonyhádi és a 65-ös főút murgai szakasza felől közelíthető meg a legegyszerűbben, de mindkét irányból csak mellékutak vezetnek a községbe. Bonyhád felől a majosi városrészt Kurddal összekötő 6538-as úton érhető el a település, Murga felől pedig Tevelig a 6535-ös, onnan a 6537-es úton, Závodon keresztül. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják. Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 15 kilométerre lévő Kurd vasútállomás,[3] a MÁV 40-es számú (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalán. KözéletePolgármesterei
Az önkormányzat képviselő-testülete 2010-ig 5 főből és a polgármesterből állt, 2010-ben a vonatkozó jogszabály értelmében lecsökkent a megválasztható képviselők száma. A településen cigány és német nemzetiségi önkormányzat is működik. TörténeteA hagyomány szerint Fülep, Vercs és Hosszú nevű kanászok alapították, akik egy-egy forrásnál telepedtek le. A régészeti leletek tanúsága alapján a település környéke már a bronzkor óta lakott. A 14. században királyi birtok volt. A középkori falu a közeli Csókafői-völgyben állt. Valószínűleg a török hódoltság idején elpusztult, mert 1696-ban néptelen pusztaként írták le. A 18. század elején magyar telepesek érkeztek ide, és újraéledt a falu. A faluhoz kapcsolódó érdekesség, hogy 1938-ban a templomát be kellett zárni, mert a magyarok és a svábok között verekedés tört ki az épület miatt. NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a lakosok kb. 93%-a magyarnak (ezen belül kb. 15,5% cigány, kb. 2,5% német nemzetiségűnek) vallotta magát, míg kb. 7% nem válaszolt.[12] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68,9%-a magyarnak, 14,8% cigánynak, 30,9% németnek mondta magát (29,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). 2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 29,4% cigánynak, 12,4% németnek, 0,6% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). VallásA 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 71%-a római katolikus, kb. 3,5%-a evangélikus és kb. 2,5%-a református vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 23%.[12] 2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,5%, református 2,3%, evangélikus 7,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 3,3% (35,7% nem nyilatkozott).[13] 2022-ben vallása szerint 29,1% volt római katolikus, 1,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,3% református, 1,1% egyéb katolikus, 4,8% felekezeten kívüli (62,7% nem válaszolt).[14] Római katolikus egyházA Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületében lévő Závodi plébániához tartozik, mint fília. Római katolikus templomának titulusa: Szent György vértanú. Református egyházA Dunamelléki Református Egyházkerület Tolna Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány. Evangélikus egyházA Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Majos-Mucsfai Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány. Nevezetességei
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
