Borgáta
Borgáta község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban. NeveNevének eredetére több elképzelés is született, a legvalószínűbb szerint a magyar „avar” és „gát” szavak összetételéből származik. 1356-ban Oborgataként említették. FekvéseKemenesalján, a Kodó-patak mentén fekszik, Sárvártól 15 kilométerre délkeletre. Déli határszélén emelkedik a 220 méter magas Kis-Somlyó hegy. Különálló településrésze Borgátafürdő, a keleti határszéle közelében. A közvetlenül határos települések: észak felől Köcsk, kelet felől Egyházashetye, dél felől Kissomlyó, délnyugat felől Pusztalánc (Káld része), nyugat felől pedig Káld. MegközelítéseKözigazgatási területét átszeli délkelet-északnyugati irányban a 84-es főút, a lakott területeitől néhány száz méterre délre, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei irányából. Központján azonban csak a 8415-ös út halad végig, ezen érhető el keleti irányból, Csögle-Boba felől. Közigazgatási területét délen, egy rövid szakaszon érinti még a 8457-es út is. Borgátafürdő ugyancsak a 8415-ös úton érhető el a legegyszerűbben, illetve Köcsk Nagyköcsk nevű településrészétől megközelíthető egy önkormányzati úton is. TörténeteA 16. századig a Héder nemzetség tulajdonában volt a település. A 12-13. században a falu ura Aborgáthai István, majd János, aztán Mihály és Péter, a falu neve is Aborgátha volt.[3] Az 1300-as években a falu földesura Hédervári Pál. A települést Oborgáta néven említik.[4] Az 1400-1500-as években a vasvári káptalannak a vármegyéről Zsigmond királynak tett jelentése Oborgátán sótelepet és erdőket említ.[5] Később a vasvári káptalan értesítette V. László királyt, hogy vett parancsa értelmében megidézte Hédervári Pált, Bögödi Egyedet és Hali Józsát. A megidézés birtokháborítás miatt történt. Aborgáthai lakosokat hallgattak meg tanúként, akik Bak Pál, Szép István és Bak Mihály voltak.[6] A győri káptalan előtt Hédervári Pál és Somlai Balázs Aborgátha és Somló között lévő peres földekről egyezséget kötött.[7] 1545-ben Batthyány Ferenc vásárolta meg a falut 2210 Ft-ért. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története szerint 1659-ben „Borgáta, Kissomlyóval együtt gyülekezetet alkot. Tanítójuk Hoicsics János, aki Borgátán lakott.” 1706-ban Borgáta tanítója Sartóriüsz Gergely. Egy 1752-es összeírás szerint 29 jobbágy, 5 házzal rendelkező, és 2 ház nélküli zsellér lakta a falut. A római katolikus egyházközség jegyzőkönyve szerint: „1837. május 25. A káldi plébánia püspöki látogatása. A borgátaiakat Komáromi István, Balog Mihály, és Vas József képviselte. Borgáta lakossága: 158 katolikus, 160 evangélikus. Katolikus iskolamester Farkas József 60 éves, Röjtökből jött Borgátára.” Az evangélikus egyházközösség jegyzőkönyvéből:
A Megyei Levéltár Jegyzőkönyveiből: 1922-ben a hősi emlékművet felavatták. (Első volt a vármegyében.) 1948-ban A falut villanyárammal látták el. 1950-ben megtörtént a falu első nyilvános telefon felállítása. A boltban helyezték el, hogy ne kelljen kezelői díjat fizetni. Kezelője Molnár Pálné boltos volt. Augusztus 5-én volt az utolsó Elöljárósági ülés. Utána helyi tanács alakult. 1958-ban televíziókészüléket vásárolt a falu. Kezelője Radnai István tanító. Ez időben a környéken sehol sem volt televízió. 1964-ben olajkutató fúrás közben találtak rá a 732 m mélységből feltörő, 47 °C-os termálvízre, melynek hasznosítására 1968. augusztus 20-án nyílt meg a termálfürdő. A szép környezetben lévő, csendes helyen üdülőtelep létesült, kis nyaralók épültek, ez lett Borgátafürdő községrész. KözéletePolgármesterei
A 2014 októberében megválasztott Gőcze Zsanett néhány nap múlva, indokolás nélkül bejelentette lemondását a polgármesteri tisztségéről,[16] ez azonban érvénytelen volt, mivel a lemondást nem a képviselő-testület előtt tette meg, hiszen az a lemondó nyilatkozat benyújtása idején még meg sem alakult.[17] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,8% németnek, 0,9% cigánynak, 0,9% szlovénnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,1%, református 5,3%, evangélikus 39,5%, felekezet nélküli 3,5% (16,7% nem nyilatkozott).[18] 2022-ben a lakosság 73%-a vallotta magát magyarnak, 13,5% németnek, 0,6% cigánynak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,3% volt római katolikus, 16,3% evangélikus, 3,4% református, 2,2% egyéb katolikus, 11,2% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[19] Nevezetességei
Jegyzetek
További információk
|