|
Püspökmolnári
    Püspökmolnári község Vas vármegyében, a Vasvári járásban. Rábamolnári, Rábaszenttamás és Rábapüspöki községek egyesítésével jött létre. FekvéseSzombathelytől 30 kilométerre délkeletre fekszik, a Rába bal partján. Három, korábban önálló településrésze közül Rábamolnári fekszik a legnyugatabbra, Rábaszenttamás helyezkedik el a mai község középső részén, Rábapüspöki pedig a legkeletibb fekvésű falurész. A szomszédos települések: észak felől Rábatöttös, északkelet felől Zsennye, dél felől Vasvár, nyugatról Rábahídvég, északnyugat felől pedig Gyanógeregye. Keleti irányból az amúgy távolabb fekvő Rum községhez tartozó lakatlan külterületek határolják. MegközelítéseA településen, annak főutcájaként végighúzódik a 8701-es út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala, mivel ez köti össze a 8-as főút rábahídvégi szakaszával éppúgy, mint Sárvár városával. Gyanógeregyével és azon keresztül Vasszécsennyel a 8703-as út kapcsolja össze. A hazai vasútvonalak közül a települést a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Püspökmolnári vasútállomás a belterület nyugati szélétől közel fél kilométerre nyugatra helyezkedik el, közúti elérését a 8701-es útból kiágazó 87 304-es számú mellékút biztosítja. TörténeteA község területe ősidők óta lakott, ezt bizonyítja az a tény, hogy a Rába partján őskori település nyomaira bukkantak. A bronzkorból egy edényben eltemetett gyermek maradványai, a római korból három márványoszlop került itt elő. A mai község területén az Árpád-korban négy falu, Árpás, Molnári, Püspöki és Szenttamás keletkezett. ÁrpásÁrpást 1256-ban villa Arpas alakban említik először. 1275-ben egy helyi nemes nevében szerepel, 1438-ban Poss. Arpas néven említi az az okirat, mely a Festetics család keszthelyi levéltárában található. A falu, mely a 15. században a Molnári család birtoka volt, már a század végén elpusztult.[3] MolnáriMolnárit 1275-ben említik először, amikor a helyi nemes Molnári nemzetség birtoka volt. 1329-ben Molnar, 1411-ben Molnary, 1464-ben Kysmolnary néven említik.[3] A Molnárik után a 16. században a Polányi és a Darabos család volt birtokos a községben. Még a század során lakossága felvette az evangélikus hitet.1698-ban 230 lakosa volt a községnek. A 17. században a Nádasdy család birtoka volt. Tulajdonosai nádasdi Nádasdy Tamás és felesége meszléni Meszlényi Éva, akiknek három leánygyermeke született: szenttamási Bertalan Ádámné Nádasdy Mária, Bellisch Jánosné Nádasdy Éva, és jakabházi Sallér István alnádorné Nádasdy Klára (1685-1765) úrnő volt. 1744-ben Mária Terézia Sallér István alhelyettesnek adta, aki emeletes kastélyt épített a faluban. 1785-ben 285 lakost számláltak a településen. Sallér István és Nádasdy Klára unokája, jakabházi Sallér Judit (1765-1829), aki férjhez ment gróf tolnai Festetics Györgyhöz (1755–1819). A 19. század elején, tehát ezzel a házassággal, Püspökmolnári a Festetics család birtoka lett, akik a kastélyt 1815-ben romantikus stílusban építették át. 1828-ban 344 volt a lakosság száma. 1857-ben gróf Festetics György apátságot alapított itt, később a kastély mellett korszerű tejgazdaságot létesített és elérte, hogy itt haladjon át a szombathely-nagykanizsai vasútvonal. A vasút építése nagy lendületet adott a település fejlődésének. PüspökiPüspökit 1345-ben említik először. 1413-ban Pispiky néven szerepel a szombathelyi káptalan oklevelében.[3] Birtokosa, Molnári Kelemen győri püspök a 15. század első felében kastély építtetett ide. Ettől kezdve a győri püspökség birtoka volt. Ekkor már állhatott a falu Keresztelő Szent Jánosnak szentelt temploma is a mai Sorok-patak melletti Szent Iván-dűlőben, mert 1462-ben Pál nevű plébánosát is említik. 1571-ben 28 jobbágytelek után adózott a község. 1590-ben már romos volt a temploma, valószínűleg a török pusztította el. A Szent Iván-dűlőben később előkerült kövek jelzik csak a helyét. 1698-ban Püspökinek 140 lakosa volt. 1767-ben a faluban 32 jobbágytelek volt, ezen kívül 9 zsellérház és 3 ház nélküli zsellér élt itt. 1777-ben a szombathelyi püspökség alapításakor Püspöki is az új püspökség birtoka lett. Lakói a mezőgazdaság mellett főként halászatból éltek. A községnek vízimalma is volt. 1785-ben az első népszámlálás során 258 lakost számláltak. 1830-ban 240-en, 1870-ben 365-en éltek a településen. SzenttamásSzenttamást 1505-ben Zenth-Thamas néven említi először oklevél, de Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt temploma már sokkal korábban is létezett, hiszen 1438-ban ide temették Molnári Kelemen püspököt. A templomot kezdetben Molnári templomaként tartották számon. A későbbi falu csíráját kezdetben a templom körül épült néhány ház jelentette. Később is kis falunak számított. Birtokosai a szomszédos Molnári és Püspöki urai, a Molnári, Sallér és Festetics családok, valamint a győri püspökség voltak. Mellettük több kisnemesi család is élt itt, pl. a szenttamási Babosok, akik nemesi előnevüket is innen vették. A falu templomát 1572-ben átépítették, de rövidesen ide is elért a reformáció és evangélikus anyaegyház lett. 1674-ben az ellenreformáció hatására már újra katolikus pap szolgált a községben. 1698-ban mindössze 80 lakos élt a községben. A templomot 1701-ben a birtokos Nádasdy család újjáépíttette. Ezután párhuzamosan zajlottak a katolikus és evangélikus istentiszteletek és az iskolai oktatás. 1725 után az utolsó evangélikus pap is eltávozott a faluból. A szenttamási Bertalan család lakott a 17. századtól Szenttamáson; 1630. december 28.-án szereztek cimeres levelet, és később, szenttamási Bertalan Ádám házasságot kötött nádasdi Nádasdy Máriával, Nádasdy Tamás és Meszlényi Éva lányával. A templomot 1731-ben, Bertalan Ádám sógora, jakabhézi Sallér István nádorhelyettes újjáépítette és később ide temetkezett. 1785-ben a népszámláláskor 125 főt számláltak itt. Szenttamás 1832-től önálló plébánia. 1830-ban 176 volt a lakosság száma. 1907-ben mindhárom község a Rába- előnevet vette fel. 1910-ben Rábamolnárinak 523, Rábapüspökinek 452, Rábaszenttamásnak 210 lakosa volt. A molnári kastélyt az 1920-as években a Kinsky család tönkremenetele miatt lebontották, ekkor szűnt meg a Festetics György által alapított apátság is. 1929-ben Rábapüspöki és Rábaszenttamás egyesült Püspöktamási néven. A mai község 1949-ben Püspöktamási és Rábamolnári egyesülésével jött létre. 1950-ben az evangélikus és a katolikus iskola egyesítésével létrejött az állami oktatás a községben. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,1% németnek, 0,1% cigánynak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,8%, evangélikus 14,3%, református 1,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 5,1% (14,2% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 95%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, ukránnak és cigánynak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,2% volt római katolikus, 9,3% evangélikus, 2,4% református, 1,1% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 5,3% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).[13] Nevezetességei
Híres emberek
Jegyzetek
Külső hivatkozások
 A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökmolnári témájú médiaállományokat.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
