|
Ják
Ják (németül: Jaak / Sankt Georgen / Sankt Jörgn) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban, nem messze az osztrák határtól, Burgenland tartománytól. 4495 hektáros kiterjedésével a vármegye legnagyobb közigazgatási területű községe.[3] Itt található a magyar romanikus templomépítészet legjelentősebb megmaradt alkotása. FekvéseSzombathelytől 10 kilométerre délre fekszik, a Jáki-Sorok partján, az osztrák határ közvetlen közelében; nyugati szomszédja, Felsőbeled (Oberbildein) már Ausztriában található. További határos települések, nyugatról indulva, az óramutató járása szerint: nyugat felől Pornóapáti, északnyugat felől Nárai, észak-északkelet felől Szombathely, kelet felől Balogunyom és Kisunyom, délkelet felől Egyházasrádóc, dél felől Rádóckölked és Nagykölked, délnyugat felől pedig Szentpéterfa.
MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8707-es út, amely dél-északi irányban húzódik végig a központján, ezen érhető el a megyeszékhely Szombathelyről és déli irányból, Körmend térsége felől is. Balogunyommal és a 86-os főúttal a 8712-es, Náraival a 8715-ös út köti össze, és érinti még a területét egy rövid szakaszon a 8713-as út is. Vasútvonal nem érinti a település közigazgatási területét, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal Ják-Balogunyom vasútállomása kínálja. Az állomás a településtől mintegy 5 kilométerre keletre helyezkedik el, közúti megközelítését a 8712-es útból Balogunyom lakott területének nyugati szélén kiágazó 87 312-es számú mellékút biztosítja. Nevének eredeteNevét egykori birtokosairól a Ják nemzetségről kapta. A név eredete vitatott. Egyesek szerint a Jakab személynév rövidített változata, míg mások a Csák nemzetségtől származtatják mondván, hogy a két nemzetség tulajdonképpen azonos. TörténeteMár a vaskorban lakott hely volt, határában vaskori sírhalmot és bronzkori emlékeket is találtak. A Kő-dűlőben római temető volt. A Templomdombon már a 11. században település állott. Az 1992. évi ásatáskor megtalálták a falu középkori temetőjét, melyet a 11. századtól használtak. Ugyanekkor bizonyosodott be, hogy az apátsági templommal szembeni Szent Jakab kápolna volt eredetileg a falu temploma. A mai települést 1211-ben Iyak néven említik először. Bencés rendi apátságát 1214-ben a Ják nembeli Márton comes alapította Szent György tiszteletére, ezután kezdődött meg a monumentális apátsági templom építése. 1223-ban a monostorban már élénk szerzetesi élet folyt, 1331-ben már 50 szerzetes élt itt. A régi apátház telkén megtalálták a Ják nemzetség Árpád-kori palotájának és lakótornyának alapfalait. 1455-ben Ják kegyura királyi adományként a monyorókeréki Elderbach Berchtold lett, tőle Bakócz Tamás, majd Erdődy Péter örökölte a birtokot. Az 1532. évi török hadjárat során valószínűleg Jákot is felégették, a templom súlyos károkat szenvedett. 1557 és 1613 között a Zrínyi család volt a falu földesura. 1562-ben a monostort elhagyták a szerzetesek, a templomot 1745-ben gr. Erdődy Gábor jáki apát állíttatta helyre. 1697-ben a falunak 500 lakosa volt. 1787-ben 100 házában 1000 lakosa élt. A falu a 18. században fazekasairól volt híres, akik céhet is alapítottak.  Vályi András szerint: "JAK. Sz. Georgen. Népes horvát falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kőrméndhez 1 2/4 mértföldnyire, földgye középszerű, legelője, fája van, tserép edényeket is szoktak készíteni."[4] Fényes Elek szerint: "Ják, magyar m. v. Vas vármegyében, Szombathelyhez 2 órányira, 1316 kath., 23 zsidó lak. Régi apáti temploma, melly most plébániális szentegyház, már messzire látható. Közönséges vélemény, hogy ez apátság a 12-ik vagy 13-ik században alapittatott, még pedig a benedekiek részére, de 1532-ben a törökök Kőszegről viszszaverettetvén, elpusztították, s akkor a hozzá tartozó Péczől is tőle elszakadt. Most mint jövedelmes apátságot az Erdődy grófi nemzetség ajándékozza el."[5] Vas vármegye monográfiájában: "Jaák régi nemesi nagyközség, 227 házzal és 2073 magyar- és németajkú lakossal. Postája helyben, távírója Kis-Unyom. A község a Sorok patak mellett, a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonal mentén fekszik; a körjegyzőség székhelye. Ősidők óta lakott hely, melynek határában vaskori sirhalom van, de a bronzkorszakból is gyakran találnak itt emlékeket, ú. n. "Kődülő"-ben római temetkezési hely volt. A községnek kitünő kavicsbányája és tégla-, kályha- és edény-készítésre alkalmas agyaga van, miért is lakosai régóta üzik a téglagyártást és a cserépedény-készítést. Önsegélyző-szövetkezete és olvasó köre is van."[6] Fejlődését némileg visszavetette, hogy a vasút kiépítése során (1872-ben) Jákot elkerülte a Szombathely–Graz vasútvonal. 1910-ben 2236 magyar lakosa volt, iskolája is ebben az évben épült.  KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,6% horvátnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,1%, református 1,6%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 4,2% (22,8% nem nyilatkozott).[15] 2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,7% horvátnak, 0,2% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1% bolgárnak, 0,1% románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48% volt római katolikus, 1,1% református, 1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 5,1% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[16] Nevezetességei
A község szülöttei
KépekKapcsolódó szócikkIrodalom
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
_10.jpg)
_9.jpg)
