|
Vasszentmihály
Vasszentmihály (németül: Raab-Sankt-Michael) község Vas vármegyében, a szentgotthárdi járásban. 1899-ig Rába-Szentmihály volt a hivatalos neve. FekvéseA falu Körmendtől 15 kilométerre nyugatra, Szentgotthárdtól 13 kilométerre keletre fekszik, a Vörös-pataknak a Lahn-patakba való betorkollásánál. A közvetlenül határos települések: észak felől Nemesmedves, kelet felől Rátót, délkelet felől Rábagyarmat, délnyugat felől Csörötnek, nyugat felől pedig Rönök. MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 8-as főút, illetve az M80-as autóút, ezeken érhető el az ország keletebbi részei, illetve az osztrák határ felől is. Szentgotthárd központjával a 8-asból itt kiágazó 7454-es út köti össze, mely onnan még Felsőszölnökig vezet tovább. A hazai vasútvonalak közül a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal érinti, melyen a legközelebbi vasúti megálló Rátót megállóhely, Vasszentmihály központjától bő 2 kilométerre keletre. Rátóttal kerékpárút is összeköti. Története1336-ban Scentmyhal néven említik először. 1422-ben, 1464-ben, 1476-ban, 1480-ban, 1496-ban említik írott források Zenthmyhal, illetve Zenthmihal néven. A Szentmihályi, mezőlaki Zámbó, később főleg a Hosszutóti (Himfi) család kezén találjuk.[3] A falu nevét ősi templomának védőszentjéről kapta. 1549-ben a Polányi, a Zámbó és a Sennyey családok a birtokosai. A birtokos Hertelendy család több tagja részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. Vályi András szerint "Rába Sz. Mihály. Elegyes Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az ország útban, Csákányhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, némely része kövérebb."[4] Fényes Elek szerint "Rába-Szent-Mihály, magyar falu, Vas vmegyében, a graeczi posta- és országutban, 286 kath. lak., paroch. szentegyházzal, kastélylyal. Van vendégfogadója, jó földje és rétje, szőlője, erdeje. F. u. B. Sennyei. Postahivatal és váltás Rába-Keresztur és Körmend közt."[5]  Vas vármegye monográfiájában "Rába-Szent-Mihály, a gráczi vasút mentén fekvő község, 87 házzal és 597 magyar és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Rátót. Kath. temploma 1600-ban már fennállott. Földesurai a Batthyány -herczegek voltak."[6] 1910-ben 720 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 11,9% németnek, 1,8% szlovénnek, 0,3% szlováknak, 0,3% cigánynak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,6%, református 2,1%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 3,3% (16% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 26,7% németnek, 1,1% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,8% szlovénnek, 0,3% görögnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,4% volt római katolikus, 3,3% református, 1,1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 2,8% egyéb katolikus, 3,1% felekezeten kívüli (48,5% nem válaszolt).[15] NevezetességeiMihály arkangyalnak szentelt, dombon álló, római katolikus temploma középkori eredetű, a 18. század végén átépítették. Jegyzetek
További információkKapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
