|
Fülpösdaróc
Fülpösdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban. FekvéseA vármegye délkeleti részén fekszik, a Holt-Szamos partján. A környező települések közül Mátészalka 16, Fehérgyarmat 8, Győrtelek pedig 4 kilométer távolságra található. MegközelítéseZsáktelepülésnek tekinthető, mert csak egy útvonalon érhető el, a 49-es főútból Győrtelek és Ököritófülpös határvonalán kiágazó 41 122-es számú mellékúton, Géberjénen keresztül. Nevének eredeteA község neve az Árpád-korban foglalkozást jelentő magyar daróc köznévből származik, amelyet valamelyik szláv nyelvből vettünk át. Jelentése a Szab.Szatm. szerint nincs megnyugtatóan tisztázva. A név eredetét többen, többféleképpen magyarázzák. Melich János úgy tartja, hogy a hagyományos „solymár” értelmezésnek semmi alapja nincs, csak az kétségtelen, hogy a szó foglalkozást jelent. Hóman Bálint szerint a Daróc nevű falvak a királyi erdőőrök lakóhelyei voltak. Ezt azonban Kniezsa István etimológiailag elfogadhatatlannak tekinti. Györffy György királyi vadfogóknak tekinti az Árpád-kori darócokat.Az ómagyar dráuc kiejtésű köznévből az áu>ó változással és a torlódás feloldásával alakult ki a mai névforma. A névadás magyar, és a Daróc helynevek az ugyancsak foglalkozásnévből alakult Hodász, Halász, Szekeres stb. helynevek csoportjába tartoznak (Szab.Szatm. 33) – A FNESz. is a daróc foglalkozásnévből magyarázza a falu nevét. A szláv eredetű szó jelentése nyúzó. Azokat a vadászokat hívhatták így, akiknek a vadbőrök lenyúzása, szíjhasítás és szarvlevétel volt a feladatuk. A Fülpös előtag a régi Fülpös személynévből való. Ez pedig a Fülöppel együtt a latinból, illetve a görögből származik. Jelentése: Lókedvelő (FNESz., Szab.Szatm.i.h.) TörténeteA település nevét 1181-ben említik először az oklevelek, mint a Kölcsey-uradalomhoz tartozó cégényi monostor birtokát, de keletkezését a XII. század előtti időre kell tennünk. Nevéből következtethetően valamikor a király népei lakhatták. A falu határai a bizonytalan és változó medrű Szamos mindkét partjára kiterjedtek. A nemzetség és monostora még századokon át birtokolta a falut. 1417-ben a Domahydiak megtámadták és teljesen elpusztítják a települést. Ekkor kapta a Pusztadaróc (Puzthadarocz) nevet(Borovszky 73., Maksai 126-7). 1575-ben Filpessi Ferenc szerzett benne részbirtokot. amelyet 1590-ben Tardi Vörös Orbán huszártisztnek adott el. Az 1600-as években a Kölcseyeken kívül a Tatai család is birtokosa. A XX. század első felében Luby Zsigmondnak és a Jékey családnak van itt nagyobb birtoka. A Szamos (ma Holt-Szamos) jobb partján fekvő község a folyószabályozásig sokat szenvedett a gyakori árvizektől. Az árvíz a falu régi református templomát is elvitte, 1752-ben építették helyette a mostanit. (Borovszky) Legutóbb 1970. május 14-15-én öntötte el az árvíz a települést. A település mai lakói főleg mezőgazdaságból élnek. Vasútja nincs, a közlekedést a szomszédos településekkel és Mátészalkával autóbuszjárat kapcsolja össze. NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 0,3% románnak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,2%, református 60,5%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 6,3% (23% nem válaszolt).[4] 2022-ben a lakosság 70%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (30% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 0,9% volt római katolikus, 43,1% református, 1,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 5% felekezeten kívüli (47,8% nem válaszolt).[5] KözéletePolgármesterei
Nevezetességei
Ismert személyek
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozásokKapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
