|
Székely (település)
Székely egy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban. FekvéseA vármegye középső-keleti részén fekszik, Baktalórántházától északnyugatra A szomszédos települések: észak felől Demecser, kelet felől Ramocsaháza, délkelet felől Nyíribrony, dél felől Nyírtét, nyugat felől pedig Nyírbogdány. Északkelet felől a legközelebbi település Berkesz, de közigazgatási területeik nem érintkeznek. MegközelítéseA legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, amely áthalad a területén. Régebben a belterületét is érintette, ma már nyugat felől elkerüli azt; a központon áthaladó régi szakasz azóta mellékútként a 4114-es útszámot viseli. Demecserrel a 3831-es, Nyírtéttel a 4103-as, Baktalórántházával pedig a 4104-es út köti össze. Határszélét nyugaton érinti még a 3836-os út is. Vasútvonal nem érinti. Nevének eredeteNeve az egykori székely lakosságú gyepűvédő őrség emlékét őrzi. TörténeteAz Árpád-kori település neve 1284-ben már említve volt a Zichy okmánytárban őrzött egyik oklevelében Villa Zekul néven. 1316-ból már ismerjük birtokosait is, akik a Hontpázmány nemzetséghez tartozó Bánki Lőkös fiai voltak. 1324 és 1331 között a Balogsemjén nemzetségbeli Ubul dédunokája, Nagysemlyéni István fia László, a Kállay család őse szerezte meg, s 1427-ben kelt adománylevelével a Kállayak e birtokjogát Zsigmond magyar király is megerősítette. A 16. században birtokosok voltak itt még a Bancsay, Lővey családok és csepei Zoltán család is, s a Zoltán családot írták birtokosának még 1772-ben is. A település határába estek a mára már elpusztult Iliatelke, Juha és Őze települések is. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 13,3% cigánynak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,8%, református 38,6%, görögkatolikus 10,8%, felekezeten kívüli 9,1% (16,6% nem válaszolt).[12] 2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 12,6% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% szerbnek, szlovénnek, lengyelnek, németnek és örménynek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,1% volt római katolikus, 37% református, 10,3% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,3% ortodox, 0,2% evangélikus, 9,8% felekezeten kívüli (26,6% nem válaszolt).[13] Nevezetességei
Híres emberek
Források
Jegyzetek
Külső hivatkozások |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
