|
Kántorjánosi
Kántorjánosi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban. FekvéseA vármegye és a Nyírség keleti részén fekszik. A környező települések közül Mátészalka 15,5, Hodász és Őr 5-5, Vaja 9, Rohod 12, Vásárosnamény 29, Nyírbátor 17, Papos 12,5, Jármi pedig 10,5 kilométer távolságra található. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Vaja, északkelet felől Őr, délkelet felől Hodász, dél felől Nyírderzs, délnyugat felől Nyírgyulaj, nyugat felől Ófehértó, északnyugat felől pedig Baktalórántháza. MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonala az Őr-Terem közt húzódó 4917-es út, mely végighalad a központján, így ezen érhető el Őr vagy Hodász érintésével. Északi külterületei közt elhalad az M3-as autópálya is, de annak nincs le- vagy felhajtója a területén, csak egy pihenőhelye a falu külterületén; a legközelebbi sztrádacsomópont Őr délkeleti szélén található, Kántorjánositól mintegy 7 kilométerre északkeletre. Vajával és Ófehértóval alsóbbrendű, bár többé-kevésbé kiépített önkormányzati utak kötik össze. Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Apafa–Mátészalka-vasútvonal és a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal közös szakaszának Hodász vasútállomása kínálja Hodász déli szélén, mintegy 7 kilométerre, de nem sokkal esik messzebbre a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal Vaja-Rohod vasútállomása sem, mely nagyjából 9 kilométerre északra fekszik, Vaja központjának északi részén. Nevének eredeteA Jánosi helynév a latinból átvett János keresztnevünk -i birtokképzős származéka. A Kántor előtag is igen régi: A Jánosi család egyik, kántornak is nevezett és a 14. században élő tagjára utal. A név a kántor köznévvel azonos (Szab.Szatm.59, FNESz.) A községbe olvadt Iklód (Nyíriklód) falu neve bizonytalan eredetű. Az Iklód nevet többféleképpen próbálták magyarázni. A FNESz. szerint a név a magyar Icol személynév -d képzős származéka. E személynév a jelenleg csupán egy adatból ismert régi ikol, iklik, „hőköl” igénk családjába tartozhat. A Nyír- előtag a tájegységre utalt. TörténeteA település neve az oklevelekben 1272-ben Hodász (akkori nevén Hetény) határjárása során tűnik fel először, két azonos nevű birtokot jelölve: v.Janus,…ad v-m mg-i Stephani similiter Janus vocatam. Az egyiknek korán megjelenik plébániája is, az első falu keletkezését tehát legalább a 12. századra kell tennünk, de nem valószínű, hogy a 13. század végén élő János, a birtokos család tagja, lenne a névadó. Az egyik falu birtokosa István mester, akinek fiai 1298-ban, majd 1315 körül osztoztak meg javaikon. A középkor-i tulajdonosoknak, a Jánosiról és később Derzsről is nevezett Kántor család ősei jóval a 14. század előtt kapták, a rokonság ugyanis az okleveles adatok korában már több ágra oszlott. A szétágazó kisnemesi családok tagjai tevékenyen részt vettek a vármegyei közéletben (1320), egyikük 1329-ben Veresmart (Szabolcs vármegye) ügyében tanúskodott. (Szab.Szatm.59). A települést birtokló családok itt a királyi földeknek és határvédő falvaknak ezen a vidékén várjobbágyok leszármazottai lehettek. A másik település ugyancsak állt már a 13. század közepén (Maksai 152), a Szab.Szatm. szerint azonban csak 1326-ból, Fehértó határjárásától ismert az első említése, Kisjánosi (Kusyvamosy) formában. 1329-ben egy idevaló nemes ecsedi birtokrészét zálogosította el a Gutkeled nemzetség-beli Báthori Bereck fiainak. Péter nevű papja 1333-ban három, Benedek 1334-ben kilenc garas pápai tizedet fizetett (Szab.Szatm.59) A falut Kisjánosinak, Balognak, Balogjánosinak és Iklódnak egyaránt nevezték. Gazdái már nincsenek közeli rokonságban a testvérfalu gazdáival. Birtokuk egy része 1394-ben a Kántor család tagjainak kezére került, és mint Balogjánosi puszta szerepelt (Maksai 152). Későbbi története elválaszthatatlan Kántorjánosi történetétől, de viszonylagos önállóságát sokáig megtartotta, mert csak századunk elején, 1917-ben olvadt be hivatalosan a testvérközségbe (Hnt.1926; 1967, 723.) Borovszky szerint Jánosi 1323-ban a tulajdonos Balog család egyik János nevű tagjáé volt, őróla nevezték el. János fia Jakab a váradi egyház kántorkanonokja volt, valószínűleg róla kapta újabb nevét, Kántorjánosit, amely ettől kezdve a családnak is neve maradt. 1408-ban Zsigmond király a Jánosi Kántor családtól elvette, és a Báthoriaknak meg a Császáriaknak adta. 1417-ben azonban már ismét a korábbi birtokosok kezén volt, és az övék is maradt a 15. században, de mellettük sokan szereztek itt kisebb-nagyobb részbirtokot. 1539-ben Jánosi Ádám és Kántor János és Mihály új királyi adományt kapnak birtokukra. A későbbiekben a huszita származású Komarowsky család, amely Mátyástól magyar nemességet és „donációt” (adományt) kapott szintén itt telepedett meg; utódaik a mai Komoróczyak. A falut a későbbi időkben is több család birtokolta, a 20. század elején a gróf Károlyi, báró Uray, Mándy családok voltak az utolsó birtokosai (Borovszky 89). A település 1945 után sokat fejlődött, több középülettel gyarapodott, sok új lakóház épült. A lakosság főleg mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozik. Híres az innen elnevezett Kántorjánosi fürtös meggy fajtája, amiből a környéken nagyobb ültetvények is vannak. Az 1980-as évek végéig sok almát is telepítettek. A lakosság egy része a közeli Mátészalkára, és a távolabbi városokba jár dolgozni. A falunak vasútja nincs, a környező falvakkal és Mátészalkával autóbuszjárat köti össze. Kántorjánosi határába keresendő eltűnt középkori falvak: Gothard, Rét, Vasvári, Ricse, és Luskod GothardGothard neve mint telekhely 1411-ben tűnik fel: sessio Gothard néven. A település névadójának fiát 1320-ban említették. Egykori birtokosáról kapta a nevét. A személynév a németből való Gotharddal azonos. A forrásokban a -telke utótaggal megtoldott alakban is előfordul: Gothardtelke (Maksai 142). A névváltoztatás minden bizonnyal a település pusztulásának is jele (Szab.Szatm.60). A hajdani falunak az élő névalakban nincs nyoma. RétRét neve 1411-ben mint telekhely tűnik fel: (sessio Reth) formában, amikor Zsigmond király többek között Vasvári, Gothárd és Rét birtokot új adomány címén Jánosi Mihály fiainak: Péternek, Bálintnak és Lászlónak, valamint Lóránt fia Barlának és Miklós fia Istvánnak adta. Egy 1445. évi oklevél szerint (pr.h) Hodász és (Kántor-) Jánosi határain belül feküdt. – Nevét természeti viszonyairól kapta, és eredetileg bizonyára nem települést, hanem mezőrészt jelölt (Maksay 142, Szab.Szatm.60.) A falu határában ma is van egy Nagy-rét (Rét) nevű dűlő. Ezen a tájon lehetett Rét falu is. VasváriVasvári neve 1411-ben tűnik fel: sessio Vaswary alakban, mint Gotharddal és Réttel szomszédos puszta (Maksai i.h.) – A Vasvár névre több magyarázat is van: 1. Megerősített, a vas erejével vetekedő hely. 2. A gyepűre utaló földrajzi nevekhez tartozik. 3. Újabb vélemény szerint a középkori vasfeldolgozás emlékét őrzi (Szab.Szatm. i.h.) Az egykori falu a kántorjánosi határ szélén, az Ófehértóra vezető út mellett fekhetett. RicseRicse nevét a történelmi munkák közül csak Borovszky Samu műve említi.(89.) Neve szláv eredetű, a szláv „árok” szó származéka. Olyan helyre, vízmederre utal, amely mintegy fel van tépve, szaggatva (Kniezsa:MNépny. 4:213, FNESz.). A hajdani település emlékét ma a hasonló nevű dűlő őrzi. Errefelé lehetett Ricse falu is. LuskodLuskod (eredetileg Laskod) az Anjou-korban még önálló falu volt, a 17. század közepén már Jánosihoz tartozó pusztaként említették. Nevét Pesty Frigyes és Borovszky Samu (89) is megemlíti. Az 1965. évi gyűjtés még élő névként adatolta a Luskod–tagot, de ugyanez a gyűjtés külön helynévnek tekinti a szintén élő Laskodot. (Mindkét változat ugyanazt a középkori településnevet őrzi.) Laskod puszta neve személynévből keletkezett magyar névadással(Szab.Szatm.67, FNESz.). Galéria
KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94%-a magyarnak, 36,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,3% románnak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 35,2%, görögkatolikus 27,4%, egyéb egyház (főleg pünkösdi) 16,3%, felekezeten kívüli 5,4% (9,2% nem válaszolt).[15] 2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 28,6% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, örménynek, bolgárnak és szerbnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,3% volt római katolikus, 29,8% református, 23,4% görög katolikus, 15,7% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 4,7% felekezeten kívüli (31,9% nem válaszolt).[16] Nevezetességei
Híres emberek
Érdekességek
Jegyzetek
Források
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
