|
Rápolt (település)
Rápolt község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban. 321 hektáros kiterjedésével a vármegye harmadik legkisebb közigazgatási területű települése.[3] FekvéseA Szatmári-síkság délkeleti csücskében, a Szamos folyó partján épült, mintegy 172 lakosú pici település a megyeszékhely Nyíregyházától 78, a környező települések közül Győrtelektől 9, Ököritófülpöstól pedig 4 kilométer távolságra található. Központja vonatkozásában zsáktelepülésnek tekinthető, mivel csak egy útvonalon érhető el, Ököritófülpös keleti része felől, a 49-es főútból kiágazó 41 124-es számú mellékúton. TörténeteA település neve 1366-ban egy idevaló királyi ember nevében tűnik fel először az oklevelekben, Rapolt alakban. A Rápoltiak kisnemesi falva volt. Kialakulása említésénél jóval korábban történhetett. 1430-ban Domahidy György és László elfoglalta, de Zsigmond király visszaadta Rápolti Andrásnak. Ettől kezdve a Rápolti Nagy családé volt. A 18. században egy része a Kormos, Kanizsai, Erdélyi, Szabó, Kászonyi stb. családoké lett. A falu sok megpróbáltatáson ment keresztül, különösen a Szamos árvizeitől szenvedett sokat. Rápolt határába olvadt Szúnyogszeg, melyet a korabeli iratok Zwnywgzegh alakban említenek. A telekhely 1430-ban tűnik fel mint Rápolt szomszédja, az Egry család pusztája volt. A név szeg eleme arra utal, hogy a föld egy folyó (a Szamos) kanyarja mellett feküdt; az előtag pedig a sok szúnyogra. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 97,5%-a magyar, 2,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 21,3% cigánynak, 3,9% németnek, 1,9% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,8%, református 81,9%, görögkatolikus 3,2%, felekezeten kívüli 0,3% (8,4% nem válaszolt).[13] 2022-ben a lakosság 82,4%-a vallotta magát magyarnak, 22,2% cigánynak, 0,7% románnak, 0,7% horvátnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,2% volt római katolikus, 68,6% református, 2% görög katolikus, 0,7% felekezeten kívüli (23,5% nem válaszolt).[14] NevezetességeiReformátus temploma 1803 és 1824 között épült fel klasszicista, késő barokk stílusban. Források
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
