|
Nyírtét
Nyírtét község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban. FekvéseA vármegye és egyben a Nyírség középső részén fekszik. A környező fontosabb települések közül Apagy és Székely 6-6, Napkor 10,5, Levelek 11,5, Demecser 12,5, Baktalórántháza 17, Berkesz 18, Nagykálló pedig 20,5 kilométer távolságra található. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Székely, kelet felől Nyíribrony, dél felől Apagy, nyugat felől Sényő, északnyugat felől pedig Nyírbogdány. Délkelet felől a legközelebbi település Levelek, de a közigazgatási területeik (kevés híján) nem érintkeznek. MegközelítéseCsak közúton érhető el, Székely vagy Apagy felől, mindkét irányból a 4103-as úton. A település belső területei közösségi közlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 4215-ös busszal közelíthetőek meg. Nevének eredeteA település nevét a török, kabar tigrit méltóságnévből származtatják. TörténeteNyírtét neve 1271-ben tűnik fel először az oklevelekben, ekkor Tityit -ként van nevezve. 1271-ben lakatlan puszta, majd IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak adományozta. 1325-ben a nemzetség megosztozik a birtokon, s az a felosztás után az Egyed ágnak jutott. 1347-ben azonban már mai nevén írják a település nevét, és ekkor határát is megjáratták. 1461-ben birtokosa a Téthy, majd pár évvel később a petri Ders család volt birtokosa. Az 1500-as évek közepén a petri Derzs családnak is van itt részbirtoka. 1588-ban Csomaközy Boldizsárnak és Jósa Gáspárnak van itt birtoka. A 18. század végén és a 19. század elején a Bónis, Domahidy, Bernáth, Gencsy, Korda, Berzsenyi és Szakácsy családok voltak a birtokosai. A 20. század elején Molnár Gusztáv, és Gyula, valamint Klár Dávid a település birtokosa. A faluban az 1900-as évek elején a községben már nagyszabású szeszgyár is működött. A 20. század elején Szabolcs vármegye Nyírbogdányi járásához tartozott. NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 1910-ben 814 lakosából 812 magyar volt. Ebből 181 római katolikus, 197 görögkatolikus, 399 református volt. 2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,3%, református 45,4%, görögkatolikus 15,8%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 2% (13,4% nem válaszolt).[4] 2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% németnek, 0,1% bolgárnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,4% volt római katolikus, 40,8% református, 11,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 3,6% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).[5] KözéletePolgármesterei
Nevezetességei
Források
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
