Szegedi Közlekedési Társaság

A Szegedi Közlekedési Társaság (hivatalos nevén: Szegedi Közlekedési Kft., köznyelvben: SZKT) Szeged megyei jogú város villamos üzemű tömegközlekedését (villamos, trolibusz) ellátó, önkormányzati tulajdonú cég. Emellett ők üzemeltetik a Szegedi repülőteret is.

Bővebben: Tömegközlekedés

A közösségi közlekedés vagy tömegközlekedés a városi személyszállítást foglalja magába, amelyet az erre a feladatra szakosodott cégek és társaságok üzemeltetnek meghatározott díjszabás – ami akár teljesen ingyenes is lehet –, menetrend és közlekedési eszközök: autóbusz, villamos, trolibusz, földalatti vasút, helyiérdekű vasút keretei között.

Szegeden az elektromos üzemű kötöttpályás közlekedés üzemeltetése a fő tevékenységi köre. Feladatai közé tartozik ezen felül a közterületi fizető parkolási rendszer, a gépjárműmentés és -elszállítás, valamint a parkolóház üzemeltetése. A város nyugati határában elterülő Szegedi Repülőtér (Szeged Airport) 2006 óta szintén társaság egyik üzletága.

1857. március 1-jétől a pályaudvar, a város központja, és a fontosabb szállók, fogadók közt omnibuszok szállították az utasokat. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után újjáéledő város igényeit azonban már nem tudta az omnibuszforgalom kielégíteni, ezért 1881-ben pályázatot hirdettek lóvasút létesítésére. Végül Eduard Paget belga mérnök tervét fogadta el a város, és 1884 nyarán megindult a lóvasúti személyszállítási és a gőzmozdonyos teherszállítási hálózat. Az egyre növekvő igények azonban nem sokkal később már a villamosítás létesítését követelték. Az 1885-ben létrehozott Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság (mely az SZKT jogelődjének tekinthető) 1899-re készítette el a villamosítás tervét, de az építésre csak 8 évvel később kaptak engedélyt. Az első villamosjárat 1908. október 1-jén indult meg a ma is használt 1-es vonalon, mely a város két vasútállomását köti össze. 1909-re villamosították a lóvasúti és gőzvontatású vonalakat.

Az első világháború utáni gazdasági visszaesést a szegedi villamosközlekedés is megsínylette, 1919-ben a szerb-horvát-szlovén megszállás miatt megszűnt az Újszegedre közlekedő vonal, több iparvágány, és forgalmi vágányösszekötés. 1923-ban a belga befektetők távozásával a budapesti villamoströszt tulajdona lett a vállalat. 1920-tól folyamatosan csökkent a személyszállítás, 1925-től a teherszállítás is.

A második világháború alatt Szegeden nem történt nagyobb hadművelet, összecsapás, ezért a villamoshálózat nem sérült különösebben, a város német megszállás alóli felszabadulása után (1944. október 11.) egy héttel, 19-én megindulhatott a közlekedés az 1-es vonalon, két villamoskocsival, majd a villamosenergia-korlátozás feloldásával az összes vonalon helyreállt a forgalom, melynek akkor leginkább teherszállítási feladatok jutottak: tüzelőanyaggal és élelmiszerrel látta el a lakosságot.

1946. augusztus 1-jén bevezetett forint tette lehetővé az utazóközönség által egyre inkább igényelt bővítéseket és fejlesztéseket. A társaság neve 1950. április 14-étől Szegedi Villamos Vasút Vállalat, majd 1955-től Szegedi Közlekedési Vállalat. 1955 áprilisától 44 kilométeres vonalon megindult az autóbusz-közlekedés, melynek először a villamoshálózatra történő „ráhordó” szerepet szántak, de később kiderült, hogy önmagában is életképes és szükséges a város közlekedéséhez. A buszüzemet 1963. január 1-jén minisztériumi utasításra át kellett adni a Tisza Volán jogelődjének, a 10. számú Autóbuszközlekedési Vállalatnak.

A teherfuvarozás jelentősége az ötvenes években folyamatosan csökkenni kezdett, 1968-ra már csak a konzervgyár kiszolgálására korlátozódott, 1971-ben pedig megszűnt. Nem csak a teher, de a személyszállítás is csökkenni kezdett. A hatvanas években a világon mindenütt csökkent a villamosközlekedés jelentősége, mely elsősorban az olcsó gázolajnak, és a buszok kötetlenségének volt köszönhető. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közlekedésfejlesztési irányelveket adott ki és ezen dokumentumok a villamosvonalak felszámolását ajánlották. A szakanyag sugallta az egyéb közlekedési eszközök forgalomba állítását, ami egyet jelentett az autóbuszokkal. Az 1973-as olajválságnak köszönhetően azonban ismét előtérbe kerül a villamosüzemű közlekedés, a villamosvonalak felszámolása megállt és korszerűsítések kezdődtek.

Az időközben felszámolt villamosvonalak újjáépítése helyett az olcsóbban létrehozható trolivonalak kiépítése mellett döntöttek, és 1979. április 29-én megindult az első trolibusz az újszegedi gyermekkórház és a Bartók tér közt, az 5-ös vonalon. 1982 novemberében indult a 6-os, 1983 októberében a 7-es (ez nem azonos a 2022-ben megszűnt 7-essel) és a 8-as, majd 1985 novemberében a 9-es vonal. Ezek a fejlesztések felemésztették a város erre szánt pénzét, így a villamoshálózat fejlesztésére nem jutott már pénz, a járműállomány folyamatosan elöregedett és közel 20 évig nem történt érdemleges fejlesztés.

A rendszerváltáskor a vállalat Szeged városának tulajdonába került, majd 1994-ben újabb névváltás keretében (Szegedi Közlekedési Kft.) korlátolt felelősség társasággá alakult. 1996-ban vette kezdetét a villamosok rekonstrukciója, melynek keretében elkezdték kivonni az addigra már igencsak kiöregedett FVV villamosokat, 1997-ben és 1998-ban összesen 13 darab Tatra T6A2 típusú villamost vásároltak, és a Szeged Plaza bevásárlóközpont létesítésével egy időben műszaki okokból felmerült az 1-es vonal Rókus pályaudvari fordulójának átépítése, mely 2000-ben a Plaza építőinek támogatásával el is készült. 2001-ben a villamosok mellett a trolik is megújultak, és az addig közlekedő Ikarus 280T és ZiU–9 trolik helyére használtan érkezett Csehországból néhány Škoda trolibusz, majd forgalomba állt az első alacsonypadlós trolibusz is (Škoda 21Tr, T-800). 2005-ben érkeztek az első használt Tatra KT4D villamosok, melyekre a maradék FVV villamosok leváltása, és a T6A2 viszonylag kis szállítókapacitása miatt volt szükség. Mára az 1-es, 2-es, 3-as, 3F és 4-es vonalon közlekednek Tatra villamosok.

Bővebben: Szeged villamosvonal-hálózata

Bővebben: Szeged trolibuszvonal-hálózata

A társaság két ágazatot: villamos és trolibusz működtet integrált rendszerben. Szeged autóbuszvonal-hálózata azonban nem tartozik az SZKT hatáskörébe, azért a szolgáltatásért Szegeden a Volánbusz Zrt. felel.

Bővebben: Szeged tömegközlekedése#Díjszabás

A teljes hálózat – amely az összes viszonylat hosszát magában foglalja – hossza 81 km. A megállóhelyek száma 171 db (92 villamos és 79 trolibusz), a járműállomány pedig 129 jármű (61 villamos, 49 trolibusz és 19 autóbusz).

2005-ös utasszám megoszlás: SZKT: 46%, Tisza Volán: 54%

2008-as utasszám megoszlás: SZKT: 49%, Tisza Volán: 51%

Bővebben: Szegedi repülőtér

Az SZKT 2006 áprilisa óta a Szegedi repülőtér (Szeged Airport) üzemeltetésével is foglalkozik. A repülőtér közvetlenül a város nyugati határában, a belvárostól néhány kilométerre, az 55. számú főút (Bajai út) mellett helyezkedik el. Az AFIS szolgálat gondoskodik a reptér használatához percenként frissített hiteles meteorológiai adatokat, fel- és leszállásához megfelelő repülőtéri tájékoztatásról.

A biztonságos fel- és leszállásához folyamatosan karbantartott 1185 x 30 m méretű aszfalt, valamint 1170-szer 50 m és 610-szer 50 m méretű füves pálya használható. Az éjszakai repülésekhez is alkalmas aszfaltpálya fénytechnikai berendezéssel is el van látva. A könnyebb megközelítés érdekében a repülőtér rádiónavigációs berendezéssel is rendelkezik (NDB/DME).

Szeged belvárosában 1996 óta előreváltott parkolószelvénnyel üzemelő parkolási rendszer működik, melyet az SZKT Parkolási Ágazata üzemeltet. Szegeden két (zöld, sárga) parkolási övezet létezik, melyek között az átjárhatóságot az előreváltott parkolószelvény biztosítja. A Parkolási Ágazat által üzemeltetett rendszer célja a túlzsúfolt és erősen szennyezett belvárosi környezet tehermentesítésének elősegítése a közterületi parkolóhelyek használatának szabályozásával. A Parkolási Ágazat feladati közé tartozik a gépjárműmentés és -elszállítás, valamint a parkolóház üzemeltetése is.

Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete az SZKT-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”.

Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:

• Villamos: –
• Trolibusz: 10

Hétvégén az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:

• Villamos: 2
• Trolibusz: 5, 6, 9, 10

Nincs alacsony padlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:

• Villamos: 3F*
• Trolibusz: –

*A 3-as villamosvonalon hétköznap napközben egy darab PESA típusú szerelvény közlekedik 60 perces követési idővel, biztosítva ezzel az alacsonypadlós kiszolgálást a József Attila sgt. – Tisza Lajos krt. – Kálvária sgt. útvonalon.

Az SZKT alacsonypadlós flottája: 9 villamosszerelvény, 32 trolibusz, 10 autóbusz.

Az SZKT eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.

• Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése projekt: ösztönzi a környezetbarát közforgalmú közlekedést
• Hont Ferenc utcai végállomás intermodális csomóponttá alakítása
• Central Europe pályázat: a trolibusz közlekedés, mint környezetbarát közforgalmú közlekedési eszköz népszerűsítése és fejlesztése
• ELIPTIC projekt: a meglévő elektromos infrastruktúra és járműpark optimalizálása
• LOW-CARB projekt: a fenntartható mobilitási formák terjedésének elősegítése, ösztönzése
• SASMob projekt: innovatív közlekedésszervezési megoldások kidolgozása
• Trolley 2.0 projekt: a kísérleti trolibuszba felsővezeték nélküli önjárási funkció lesz integrálva melyet fejlett akkumulátoros meghajtás tesz majd lehetővé

• SZKT cégtörténet
• SZKT bemutatkozás

• Az SZKT hivatalos honlapja
• Nagy István: A Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság dokumentumai, 1881–1950; Szemernet Kft., Szeged, 2021