Cegléd–Szeged-vasútvonal
A Cegléd–Szeged-vasútvonal a MÁV 140-es számú, részben kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasúti fővonala a Dél-Alföldön. A Kiskunságot észak-déli irányban átszelve jelentős belföldi forgalmat bonyolít le. Határátkelő híján nemzetközi gyorsvonatok csak rendkívüli esetben, kerülő úton közlekednek erre. TörténeteA Cegléd-Szeged-Temesvár vonal tervei már 1847-ben elkészültek. A vasút első, Cegléd-Kiskunfélegyháza szakasza 1853. szeptember 3-ra lett kész, a Szegedig tartó szakaszt 1854. március 4-én adták át. Az állami vonalat 1855-ben eladták a nevével ellentétben magánvasúti Államvasút-Társaságnak. A cég a birtokába került vasutakért, erdőkért, bányákért 200 millió frankot fizetett, az állam a vasutakra 5,2%-os jövedelmet garantált.[5] A vonalat Cegléd és Kiskunfélegyháza között 1980-ban, Szegedig 1982-ben villamosították. Városföld és Kiskunfélegyháza között 2005-ben megépítették a második vágányt is. Tervben van a Kiskunfélegyháza-Szeged rendező szakasz pályasebességének emelése 160 km/h sebességre és bizonyos szakaszok kétvágányúvá történő fejlesztése.[6][7] A pályaA 13 km hosszú Városföld – Kiskunfélegyháza közötti állomásköz kétvágányú szakaszának kivételével egyvágányú a pálya. (Itt a második vágány 2005-ben épült meg. Eredetileg Kecskemétig tervezték kiépíteni. A régin maradt a 100 km/h engedélyezett sebesség.) A második vágány helye Ceglédtől Szegedig végig megvan, a kecskeméti elkerülőút felüljáróit pedig úgy építették, hogy a jövőben elférjen. Azonban pénzhiány miatt még nem épült meg, csak a már említett rövid szakaszon. Régebben a vasútvonal folytatódott Temesvár felé (illetve Szőregnél leágazó vonal indult Makó felé), viszont ez a kapcsolat ma már nem létezik az 1920-as trianoni határmódosítás és a szegedi vasúti Tisza-híd 1944-es felrobbantása miatt. Cegléd és Kiskunfélegyháza fontos elágazó állomások. 2003-2008 között vonali és állomási felújításokat végeztek 15,2 milliárd forint értékben. A rehabilitációs munkák keretében korszerű UIC 60 felépítmény épült Cegléd – Kiskunfélegyháza állomások között a nyíltvonali szakaszokon és az állomások átmenő fővágányain. 2011 áprilisában megépült a kecskeméti Mercedes-gyár iparvágánya, amelynek nyíltvonali kiágazása ("Mercedes elágazás") a 2003-ban megszűnt Kiskunfélegyházi út megállóhely helyén létesült Kecskemét és Városföld állomások között.[8]
A pályán a megengedett legnagyobb tengelyterhelés 210 kN.[9] ForgalomSzemélyforgalomAz 1990-es években a hagyományos gyorsvonatok mellett megjelentek az első BDVmot és BVhmot motorvonatból kiállított InterCity vonatok, de ezeket leváltották a hagyományos IC kocsik. A gyorsvonatok közül néhány Bmx kocsikból állt. Ezek az ütemes menetrend bevezetéséig eléggé rendszertelenül közlekedtek. Két vonat közt 2-3 óra is eltelhetett. A vonalon 2006 óta ütemes menetrend van érvényben, óránként közlekednek Budapest–Szeged viszonylatban egyesített InterCity+gyorsvonatok. (Az országban először egyedülálló módon intercity kocsik mellé - helyjegy nélkül igénybe vehető - gyorsvonati kocsikat sorolnak egy szerelvénybe. Ezt az összeállítást a köznyelv tréfásan „öszvérnek”, "vegyesvonatnak", hibrid-IC-nek, illetve „hibridvonatnak”[10][11] nevezi. Csak a nyári szezonban a Balaton déli partján közlekedő gyorsvonatok kocsi-összeállítása hasonló.) 2008-ban a budapesti Nyugati pályaudvarról Szegedre reggel indult az egyetlen olyan személyvonat, amely mindenhol megállt. A 2019-es menetrendváltástól új vonatnemet vezettek be a vonalon Televonat néven. A vonatok csak tanévben vasárnaponként közlekednek kizárólag Stadler FLIRT motorvonatokból kiállítva.[12] Napjainkban Cegléd és Kecskemét között egy pár reggeli személyvonat kivételével csak az „hibrid-IC-k” járnak MÁV V43-as mozdonyokkal. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között az IC mellett a Délkör InterRégió közlekedik még, amely Félegyháza után Kiskunhalas felé halad tovább Ez a szerelvény 2009-ben V43 + két személykocsi volt, 2009 decemberétől azonban már MÁV 6341 sorozatú orosz motorkocsi. Szeged és Kiskunfélegyháza között egyelőre megmaradtak a személyvonatok, szintén V43 mozdonyokkal jártak, de most már Bzmot és MÁV 6341 sorozat fordul elő ezekben a személyvonatokban. 2022. október 1-jétől az InterCity vonatok nevei, egységesen, a Napfény nevet viselik, és a vonatban már megtalálható a bisztrószakasz, valamint a prémium fülke is. TeherforgalomKorábban a vonal teherforgalmának zömét a szegedi gyárak (pl. DÉLÉP-házgyár, ruhagyár) adták, ám a szegedi ipar rendszerváltozás utáni átalakulásával a vonal jelentősége nagyot csökkent. A rendszerváltás után nyílt meg a kiskundorozsmai állomáson a RoLa terminál, amely a vasútvonal számára komoly teherforgalmat jelentett. Ennek működése azonban 2012-ben megszűnt. Rendszeresek az Algyő melletti olajipari létesítmények számára szénhidrogén-szállítást végző tehervonatok. A 2000-es évek közepe óta a Dél-Alföldi régió nagy közlekedési fejlesztéseihez ezen a vasútvonalon szállították az építőanyagot, így például közúti építőanyagot az M5-ös, M43-as és 47-es utak építéséhez, illetve vasútépítési anyagokat a szegedi villamoshálózat felújításához. A vonal felső szakasza számára további forgalmat generál a 2012-től kezdve egyre jobban kiépülő, napi több vonatot fogadó/indító kecskeméti Mercedes autógyár. Járatok2022-2023-as menetrend adatait tartalmazza.[13]
Képek
Állomások galériája
BalesetekA dorozsmai vasúti baleset a 20. század elejének egyik jelentős magyarországi vasúti balesete. 1907. április 12-én az Orsováról Budapestre tartó vonat kocsijai Szeged északi határában, Dorozsmán egy kitérőn áthaladva kisiklottak. A 4 áldozattal járó baleset okát a szakemberek nem tudták megnyugtatóan tisztázni. Érdekességek
Jegyzetek
További információkA Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd–Szeged-vasútvonal témájú médiaállományokat.
|