Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal

Dombóvár-Bátaszék-vasútvonal
A mőcsényi vasúti megállóhely felvételi épülete
Vonalszám:	50
Vonal:	50
Hossz:	60 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat 49 Lepsény / 40 Pusztaszabolcs felé egykori Dombóvári Gazdasági Vasút 0 Dombóvár 0 Dombóvár alsó (41 Gyékényes felé) Dombóvár elágazás 40 (Szentlőrinc) - Pécs felé Baranya-csatorna 6534 Petőfi utca / Kossuth utca 4 Csikóstőttős 13 Mágocs-Alsómocsolád 22 Szalatnak 23 Kárász-Köblény 6534 29 Szászvár 6304 / a mázai téglagyár egykori vasútja 32 Máza-Szászvár 34 Váralja 65 166 iparvágány az egykori Nagymányok-Brikettgyár felé 36 Nagymányok 5605 csonkavágány a farakodó felé 42 Hidas-Bonyhád kiágazás a vegyiművek és Bonyhád állomás felé Völgységi-patak 44 Cikó Rák-patak 48 Mőcsény Mőcsényi alagút (614 m) 5603 Palatinca utca Lajvér-patak 5603 52 Mórágy 5603 55 Mórágy-Alsónána 5603 64 (Pécsvárad) - Pécs / 46 Sárbogárd felé 60 Bátaszék tervezett Bátaszék–Mohács-vonal / 154 Baja felé

A Dombóvár–Bátaszék vasútvonal a MÁV 50-es számú, nem villamosított vonala a Dél-Dunántúlon.

A Völgységet átszelő vasútvonal összességét tekintve nyugat-északnyugat – kelet-délkelet fekvésű. Déli irányban hagyja el Dombóvár települést. A dombóvári delta mindkét ágáról, Dombóvár és Dombóvár-alsó (illetve Kaposvár) irányából is lehetséges vonat közlekedtetése a vasútvonalra. Csikóstőttős után északkeleti, majd délkeleti irányba fordul. Alsómocsolád után a domborzati viszonyok miatt számos ívvel, de tartja a nyugat-északnyugat – kelet-délkelet irányt. Többször is átlépi Tolna és Baranya vármegyék határát, de kezdő- és végpontja is Tolnában található.

A vasútvonalat 1873. július 20-án adta át a forgalomnak a Duna–Drávai Vasút. Ekkor még két kanyarral küzdötték le a domborzat emelkedését a mőcsényi domb két oldalán, ezért a sínpár Szálka felé és Zsibrik felé is nagy kanyart írt le. A 607 méter hosszú alagutat 1911-ben adták át, jelenleg az ország 3. leghosszabb vasúti alagútja.^[1] Későbbi legendák szerint olasz hadifoglyok építették, de ez nem igaz, hiszen még az első világháború előtt használatba vették. Elkészülte után módosult a vasút nyomvonala, a vonal hossza több kilométerrel rövidebb lett, az egykori töltés egy részén épült meg a zsibriki bekötőút, az északi hurkot pedig átvágták, és ma már horgászhelyként hasznosítják a később létrehozott Szálkai-tónál. Máig több áteresz és aluljáró maradt meg a hurkokból, habár állapotuk egyre jobban leromlik. Fénykorában a vasútvonalnak nagy jelentősége volt, hiszen a dunántúli forgalom erre haladt át Szeged és Nagyvárad felé, a trianoni békeszerződés és a mecseki szénbányászat visszaesése óta azonban csendes mellékvonallá vált.^[2] A pálya utolsó komolyabb felújítást az 1970-es évek elején kapott.

2008 és 2011 között Délkör néven közvetlen vonatok jártak a vonalon Kaposvár-Kecskemét viszonylaton, majd 2010-től InterRégió vonatok jártak Dombóvár és Kecskemét között 416-os (Uzsgyi) motorvonatokkal. 2011 óta Bz motorvonatokkal adják ki a napi 4-5 vonatpárt. A vonal utasforgalma nem jelentős.

A korábbi jelentős teherforgalom szinte megszűnt, csak áthaladó tehervonatok közlekednek, amelyeket a dombvidéki szintkülönbségek miatt jellemzően 628-as (Szergej) dízelmozdonyok továbbítanak. Hidas-Bonyhád állomáson alkalmanként fát rakodnak.

• Magyarország vasúti személyszállítási térképe - Szerkesztette: ALAPPONT Mérnöki és Térképszolgáltató Kft., Budapest, 2002.
• Menetrend 2002–2003 - A Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Szakigazgatóság Menetrendi Osztálya
• Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei

• A Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal a vasutallomasok.hu-n Archiválva 2008. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben