|
Füzesabony–Putnok-vasútvonal
 Füzesabony–Putnok-vasútvonal a MÁV Pályaműködtetési Zrt. 87-es számú magyarországi vasútvonala. A vasúti pálya Füzesabony és Eger-Felnémet között 25 kV 50 Hz-cel villamosított, teljes hosszában egy vágányú. 2009 óta a vonal felső, Szilvásvárad–Putnok nincs forgalom. TörténeteAz Egerig 16 km hosszú vasútvonalat a MÁV építette 1872-ben, 1872. november 3-án indult meg rajta a forgalom. 1975-ben villamosították, a felsővezetéket 1975. július 12-ével adták át. 1979-ben bezárt az egri fűtőház.[1] Egertől északra, a Bükk-vidék nyugati részét átszelő vasútvonal építését 1906-ban kezdte megszervezni Wessely Károly szilvásváradi erdőbirtokos és Serényi László gróf, putnoki nagybirtokos. A szép tájakon kanyargó vasutat 1908. november 12-én adták át a forgalomnak, és évtizedeken keresztül mint önálló helyiérdekű vasút működött. Építésekor belebontottak a egri vár Zárkándy-bástyájának maradványaiba. A vonalon három alagút épült: Szarvaskőnél felső alagút 157, az alsó 76 méter, a sátai Ladány-völgyi alagút 190 méter hosszú.[2] A vonal igazi jelentőségét a hozzá csatlakozó kisvasúthálózatok, a nagyvisnyói és a szilvásváradi keskenynyomtávú vasutak adták. A Bélapátfalvi Cementgyár kiszolgálására iparvágányt építettek. 1947–1949 között felújították a pályát, hogy lehetővé tegyék a nagyobb tömegű tehervonatok közlekedését. Az addigi, HÉV-szabványú "i" síneket (23,6 kg/m) 24 méter hosszú "c" rendszerűekre (34,5 kg/m) cserélték, valamint lágyvasbetétes "B" jelű betonaljakat építettek be. Ezt a vonal mentén található szénbányák és az ország újjáépítésében kiemelt szerepet kapott Bélapátfalvi cementgyár szállítási igényeinek növekedése indokolta. 1967-ben a Szalajka-völgyi turistaforgalomra átalakított kisvasutat és az akkor még Felnémetnél kapcsolódó felsőtárkányi erdei vasutat kivéve a keskenynyomtávú vasutak megszűntek a vonal környékén. 1982-ben Bélapátfalva és Mónosbél között új, rövidebb nyomvonalra helyezték át a vonalat. Az átépítéssel megszűnt Mikófalva 1922-ben létesült vasúti kapcsolata.[3] 1985-ben Eger-Felnémetig villamosították a vonalat. 1986-ban szűnt meg Eger-Tihamér vasútállomás. Ebben az időben merült fel a rossz elhelyezkedésű egri fejállomás személyforgalmának áthelyezése az Eger-Felnémeti állomásra. Azonban ez terv szintjén maradt.[1] A rendszerváltást követően bezárták a régió két legjelentősebb üzemét, a királdi szénbányát és a Bélapátfalvi Cementgyárat. Ez a vasút forgalmára is kihatott, a teherforgalom a korábbi töredékére csökkent. A vonalon jelenleg egy iparvágány üzemel, a villamosított Eger-Felnémet állomástól az OMYA kőbányájába naponta többször is megy kiszolgálómenet. Szórványosan Bélapátfalvának és Szilvásváradnak is van teherforgalma, főleg faárut adnak fel. 1994-ben megszűntek a közvetlen Eger–Putnok-járatok. Ezután Szilvásváradon át kellett szállni a csatlakozó személyvonatra. 2006 júniusában tervek születtek 28 vasúti mellékvonal bezárásáról, melyben a Szilvásvárad–Putnok szakasz is benne volt. Ez a terv nem valósult meg – 28-ból 14 vonal forgalma szűnt meg –, de egy évvel később új tervek születtek 38 mellékvonal bezárásáról. A 38-as lista idővel 12 vonalra szűkült (ebben továbbra is benne volt a Szilvásvárad–Putnok szakasz), amelyeket 2008. március 1-jei, majd május 31-ei dátummal terveztek bezárni. Ez a vonalbezárás sem valósult meg. 2008. május 27-étől viszont 10 km/h-s lassújelet vezettek be Kiskapud és Putnok között 8 km hosszan, amellyel a vonatok menetideje jelentősen hosszabbodott, a csatlakozások elvesztek. 2008. szeptember 27-étől megszüntették a sebességkorlátozást, így visszaállt a régi menetrend és a menetidő, és ismét voltak csatlakozások. 2009. december 12-én a vonal felső, Szilvásvárad–Putnok szakaszán megszűnt a személyforgalom. A pálya 2010 júniusában földcsuszamlásban megrongálódott, emiatt a mai napig járhatatlan.[4] A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ígéretet tett a vonal helyreállítására és a személyforgalom újraindítására. A személyszállítás a 2010/2011-es tanév kezdetére a korábbi ígéretek ellenére nem indult el. 2010 szeptemberében ugyan elkezdték a pálya helyreállítását,[5] azonban egy újabb ladány-völgyi földcsuszamlás után felhagytak vele, mivel túl költséges lett volna a sátai szakasz mozgó töltésének stabilizálása. Azóta a vonalnak ezt a részét visszahódította a természet. A bozótban vastag fák nőttek a vágánytengelyre.[6] A használatban maradt szakaszon engedélyezett sebesség: motorkocsiknak 60 km/h, mozdonyos vonatok számára 40 km/h. Pálya, műtárgyakEngedélyezett sebességForgalomA vonalon órás ütemes menetrend van érvényben, felváltva Eger–Füzesabony személyvonatok és a 2020. októberében bevezetett, a korábbi gyors és sebesvonatokkal ellentétben gyorsvonati pótjegy nélkül igénybevehető Eger-Budapest viszonylatú Agria InterRégió vonatok közlekednek. A Budapest-Keletiből induló InterRégió vonatok Eger és Füzesabony között csak Maklár vasútállomáson állnak meg, kivételt képez ez alól a Budapest-Keleti pályaudvarról 19.00-kor induló InterRégió vonat, mely Eger és Füzesabony között mindenhol megáll. Ezenkívül 2023. augusztus 28-tól kétóránként újra közlekednek közvetlen InterRégió vonatok Debrecen és Eger között. UtasforgalomA Füzesabony–Eger-vasútvonalat igénybe vevő utasok számát az alábbi táblázat tartalmazza, nem számítva a jogszabály alapján díjmentesen utazókat (65 év felettiek, 6 év alattiak, határon túli magyarok, díjmentesen utazó diákcsoportok).[7]
Az Eger–Szilvásvárad-szakaszt igénybe vevő utasok számát az alábbi táblázat tartalmazza, nem számítva a jogszabály alapján díjmentesen utazókat (65 év felettiek, 6 év alattiak, határon túli magyarok, díjmentesen utazó diákcsoportok).[7] A turisztikai szempontból előnyös elhelyezkedése (az Egri vár és a történelmi belváros közelsége) miatt Egervár megállóhelyre rendszeresen érkeznek különvonatok az ország számos városából. (Ezen menetek szerelvényei a visszaindulást Eger-Felnémet állomáson várják meg.)
JárművekA Füzesabony-Eger vonatokat Stadler Flirt, az Agria InterRégió vonatokat Stadler Flirt és Stadler Kiss motorvonatok továbbítják, míg a Debrecen és Eger közötti InterRégió vonatokon Uzsgyi motorvonatok közlekednek. ViszonylatokKépgaléria
Jegyzetek
ForrásokTovábbi információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
.JPG)
