Habsburg György (Bécs, 1435. február 16. – Bécs, 1435. február 16.), németül: Georg von Habsburg/Österreich, csehül:Jiří Habsburský, osztrák herceg és morva őrgróf a születése jogán. Apja révén Ausztria trónörököse és az édesanyja jogán a magyar korona várományosa. A Habsburg-ház alberti ágának a tagja.
György herceg, a várva-várt fiú örökös, 1435. február 16-ánBécsben jött világra, két nappal az anyai nagyapja, Zsigmond 67. születésnapja (február 14.) után, de mindössze csak három órát élt.[2] Születésekor automatikusan Ausztria trónörököse lett, és mivel nagyapjának, Zsigmondnak nem születtek életképes és törvényes fiúgyermekei a második, Cillei Borbálával kötött házasságából sem,[3] ezért Zsigmond azt tervezte, hogy születendő fiúunokáját Magyarországon, a magyar korona leendő örököseként fogja neveltetni, és ezt már lánya házassági szerződésében is kikötötte 1421-ben.[4] Erzsébet hercegnő az akkori szokások és elvárások szerint hosszú ideig meddőnek bizonyult, hiszen csak 10 évnyi házasság után esett teherbe,[5] és 1432. április 12-én 22 évesen hozta világra első gyermekét, Annát, aki lány lévén Ausztriában nem örökölhetett,[6] Magyarországon pedig édesanyja, Erzsébet mögött csak a második helyet foglalhatta el a trónöröklési sorban.
György herceg azonban nem tudta beteljesíteni sem az anya, Erzsébet, sem a nagyapa, Zsigmond, sem az apa, Albert várakozásait, akik mind más-más reményeket tápláltak a fiúörökös érkeztével, ugyanis a kis herceg a születése után rögtön meghalt.[7][8][9] „Albertnek nem voltak fiú gyermekei; egyetlen fia, György, csecsemő korában kevéssel előbb, 1435-ben hunyt el.”[10] Albertnek az életében tehát csak egy fia született, György herceg, hiszen a második fia, László csak apja halála után jött a világra.[11] Ezekkel ellentétben Charles Cawley azt állítja, hogy már 1431-ben megszületett, és a 4. életévébe lépett, mikor 1435-ben meghalt,[12] mely bizonyára téves adaton alapszik. Schönherr (1895) csecsemő megjelölése is csak két év alatti gyermekekre vonatkozhat, György pedig a legszigorúbb számítások szerint, ha 1431 decemberében is született, halálakor is már hároméves és két hónapos lett volna, ami rég túl van a csecsemőkoron. Cawley forrása: „A Necrologium Austriacum megnevezi a kiskorában meghalt Györgyöt mint Albert herceg idősebb fiát.”[13] is csak azt támasztja alá, hogy György volt az elsőszülött fiú, nem pedig az elsőszülött gyermek, ami miatt az 1432-ben született Anna hercegnő előtt kellett volna születnie, és ezért sem igaz, hogy 1431-ben kellett születnie. Zsigmond kikötése pedig, hogy fiúunokáját Magyarországon kell neveltetni, szintén azt támasztja alá, hogy a kis herceg csak rövid időt élt, hiszen akkor a magyarországi tartózkodásának a magyar forrásokban is tükröződnie kellene.
A mindössze csak három órát élt kis herceget a bécsiSzent István Dómban helyezték örök nyugalomra.
↑Zsigmond egyetlen törvényes fia, Luxemburgi N. herceg, aki Zsigmond első házasságából származott, rögtön a születése után meghalt az édesanyjával, Máriamagyar királynővel együtt.
↑Két évvel a halála után, 1437-ben született meg Erzsébet hercegnő, György herceg utólagos húga.
↑Lásd Cawley, Charles: Austria (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
↑„The Necrologium Austriacum names "Jorg in der klainhait gestorben" as older son of Duke Albrecht”
Források
Fraknói Vilmos: Az első Habsburg-király trónra jutása Magyarországban, Századok 47: 247–264, 1913.
Higgins, Mrs. Napier. Elizabeth of Luxemburg, In: Mrs. Napier Higgins: Women of Europe in the Fifteenth and Sixteenth Centuries Vol II. (angol nyelven), London: Hurst and Blackett Publishers, 202–244. o. (1885). Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 3.
Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Herzoge und Erzherzoge von Oesterreich aus habsburgischem Geschlecht von Albrecht I. bis auf Maximilian I., Tafel 16., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten I., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
Schönherr Gyula. Az Anjou-ház örökösei, In:Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet (magyar nyelven), Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 385–630. o. (1895). Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 3.
További információk
Cawley, Charles: Hungary (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
Marek, Miroslav: The House of Habsburg (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
