Kujnik (Oriovac)

	Kujnik
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Oriovac
Jogállás	falu
Irányítószám	35250
Körzethívószám	(+385) 35
	Népesség
Teljes népesség	248 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110 m
Terület	2,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 10′ 08″, k. h. 17° 44′ 13″45.168889°N 17.736944°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 08″, k. h. 17° 44′ 13″45.168889°N 17.736944°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kujnik (egyértelműsítő lap).

Kujnik falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 21, közúton 32 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 28 km-re délre, községközpontjától 1 km-re nyugatra, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik. Itt halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal is.

Története

A település már a középkorban is létezett. 1457-ben „Kyhnik”, 1483-ban „Kwhynnyk” néven említik. A szulkovci Szulk család birtoka volt.^[2] A térséget 1536 körül foglalta el a török és több. mint 150 évig török uralom alatt állt. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadító harcok elől elmenekültek. 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1698-ban nem szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között, tehát valószínűleg puszta volt.^[3] 1730-ban a vizitáció szerint 17 ház állt a faluban. 1746-ban 15 háza volt. Lakói a szomszédos Malino Szent Lukács kápolnája köré temetkeztek. 1760-ban 20 házban, 21 családban 140 fő lakott a településen.^[4]

Az első katonai felmérés térképén „Kuinik” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kujnik” néven szerepel.^[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kujnik” néven 23 házzal, 108 katolikus és 12 ortodox vallású lakossal találjuk.^[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából és a Hegyvidékről katolikus horvát és pravoszláv szerb családok települtek be.^[4]

A településnek 1857-ben 144, 1910-ben 270 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 86%-a horvát, 10%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 310 lakosa volt. A társadalmi élet a közösségi házban zajlik.

Lakossága

Lakosság változása^[7]^[8]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
144	210	186	247	222	270	315	325	304	335	313	283	333	336	345	310

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, a szőlőművelés és az állattartás. Ma is 15 családi gazdaság van a településen. A Plastoglas nevű cég gyertya- és műanyaggyártással foglalkozik.

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
↑ ^a ^b Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 358. o.
↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

A község hivatalos oldala (horvátul)
Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
Az első katonai felmérés térképe
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[2] Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.

[3] Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.

[Zirdum-4] Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.

[Lipszky-5] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 358. o.

[6] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.

[7] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[8] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]