Pričac

	Pričac
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Oriovac
Jogállás	falu
Irányítószám	35257
Körzethívószám	(+385) 35
	Népesség
Teljes népesség	90 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	88 m
Terület	6,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 17° 40′ 34″45.138056°N 17.676111°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 17° 40′ 34″45.138056°N 17.676111°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Pričac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 26, közúton 35 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 21, közúton 30 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Száva bal partján, a Struga-patak torkolata közelében fekszik.

Története

A település valószínűleg a 17. században keletkezett. 1698-ban bár lakatlan településként „Prisacz” alakban már szerepel Batrina déli szomszédjaként a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között.^[2] 1730-ban a vizitáció szerint 16 katolikus és néhány pravoszláv ház, valamint a Szent Antal kápolna állt a faluban. 1760-ban 16 házban, 25 családban 122 fő lakott a településen.^[3]

Az első katonai felmérés térképén „Brichacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Prichacz” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Prichacz” néven 45 házzal, 189 katolikus és43 ortodox vallású lakossal találjuk.^[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 233, 1910-ben 264 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 78%-a horvát, 20%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 103 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[6]^[7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
233	214	213	253	241	264	233	241	222	207	188	178	139	152	132	103

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a halászat.

Nevezetességei

Római út régészeti lelőhely.

Jegyzetek

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[2] Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.

[Zirdum-3] Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.

[Lipszky-4] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 530. o.

[5] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.

[6] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[7] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]