Malino (Oriovac)

	Malino
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Oriovac
Jogállás	falu
Irányítószám	35257
Körzethívószám	(+385) 35
	Népesség
Teljes népesség	410 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	104 m
Terület	6,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 10′ 16″, k. h. 17° 43′ 26″45.171111°N 17.723889°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 16″, k. h. 17° 43′ 26″45.171111°N 17.723889°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Malino (egyértelműsítő lap).

Malino falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 22, közúton 33 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 27 km-re délre, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik. Itt halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal is.

Története

A település már a középkorban is létezett. 1469-ben, 1481-ben és 1493-ban is „Malino” néven említik. 1489-ben „Malyn” néven szerepel egy oklevélben.^[2] A térséget 1536 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt állt. 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1698-ban nem szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között.^[3] 1730-ban a vizitáció szerint 16 ház állt a faluban, mind katolikusok lakták. Fakápolnája Szent István vértanú tiszteletére volt szentelve, benne Szent István és Szent Lukács képével. Ezt a kápolnát 1734-ben is említik. 1746-ban 10 ház állt a településen. 1758-ban a falun kívül állt Szent Lukács kápolnája, körülötte temetővel. A szomszédos Kujnik katolikus lakói is ide temetkeztek. Az időközben megépített főút mellett egy Szent Rókus kápolnát is említenek. 1760-ban 15 házban, 31 családban 139 fő lakott a településen.^[4]

Az első katonai felmérés térképén „Malina” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Malina” néven szerepel.^[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Malina” néven 57 házzal, 295 katolikus vallású lakossal találjuk.^[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából katolikus horvát családok, a Bánság és a Kordun területéről pravoszláv szerbek települtek be.^[4]

A településnek 1857-ben 300, 1910-ben 420 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 84%-a horvát, 11%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 72%-a horvát, 19%-a szerb, 6%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 485 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[7]^[8]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
300	295	314	384	367	420	462	595	646	639	667	681	664	653	576	485

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás. „MAGNUS“ d.o.o. és „OROTEX“ d.o.o. néven két üzem található itt. Ezenkívül 8 kisvállalkozás és 24 családi gazdaság van a településen.

Nevezetességei

A falu közepén álló római katolikus kápolnája a lužani plébánia filiája.
A temetőben állt Szent Péter Pál pravoszláv templomot 1991-ben lerombolták.

Sport

NK Mladost Malino labdarúgóklub.

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
↑ ^a ^b Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 406. o.
↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[2] Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.

[3] Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.

[Zirdum-4] Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.

[Lipszky-5] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 406. o.

[6] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.

[7] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[8] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]