A SöStB ezzel a négy mozdonnyal növelte az 1B építésű személyvonati mozdonyállományát. A mozdonyokat 1851-ben szállította a WRB mozdonygyára és a SOMORJA, GALGOCZ, HATVAN, CSERHAT neveket adta nekik, valamint a 61-64 pályaszámokat kapták. A hátsó hajtótengelyt az állókazán mögé került, ami a nagyon kedvező futási tulajdonságokat eredményezett. A mozdonyok belsőkeretesek voltak kívül felszerelt hengerekkel. A vezérlés a kereten belül volt elhelyezve. A kazán a hazai szénfajtákra volt méretezve.
Amikor 1855-ben a SöStB-t az ÁVT megvásárolta, átszámozták a mozdonyokat 88-91 pályaszámokra, majd 1873-túl a 15-18 pályaszámokat kapták. Mind a négy mozdonyt selejtezték 1897-ben.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a SöStB – Somorja bis Cserhat című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. Bécs: M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie. 1888.
Ungarische Lokomotiven und Triebwagen. Szerk. Mihály Kubinszky. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1975. ISBN 963-05-0125-2
.svg){kind=small}
