Bešinci

	Bešinci
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pozsegaszentpéter
Jogállás	falu
Irányítószám	34334
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	50 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	320 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 26′ 38″, k. h. 17° 45′ 18″45.444000°N 17.755000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 38″, k. h. 17° 45′ 18″45.444000°N 17.755000°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Bešinci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegaszentpéterhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 14, közúton 21 km-re északra, községközpontjától 4 km-re északkeletre, Papuk-hegység déli lejtőin fekszik.

Története

A középkorban a Poszada nevű település volt a helyén, melyet 1250-ben „Pazada” alakban említenek először. 1413 és 1416 között „Passzada” néven említik a korabeli források. A Partasovczi, majd a Garai család birtoka volt.^[2] A vidék többi településével együtt 1537 januárjában foglalta el a török. A török uralom idején a településnek katolikus horvát lakossága volt.^[3] 1698-ban Besinczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.^[4] 1730-ban 12 ház állt a településen. A 18. században Bešinci mellett egy Đurak, vagy Đurakovac nevű falu is állt itt, mely később összeolvadt Bešincivel.^[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Besinczi”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Besinczi” néven szerepel.^[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Beshinczi” néven 22 házzal, 151 katolikus vallású lakossal találjuk.^[6]

1857-ben 110, 1910-ben 168 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 88 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[7]^[8]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
110	127	117	124	136	168	165	182	167	188	185	136	115	89	111	88

Nevezetességei

A falu közepén álló római katolikus kápolnája a 18. században épült.

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
↑ ^a ^b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 55. o.
↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Konzervatorska podloga Park prirode Papuk^{[halott link]} (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[2] Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.

[Josip_Buturac_1950-3] Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.

[4] Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása

[Lipszky-5] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 55. o.

[6] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.

[7] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[8] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]