Klisa (Lipik)

	Klisa
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Lipik
Jogállás	falu
Irányítószám	34550
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	81 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	188 m
Terület	5,10 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 26′ 10″, k. h. 17° 09′ 14″45.436000°N 17.154000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 10″, k. h. 17° 09′ 14″45.436000°N 17.154000°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Klisa (egyértelműsítő lap).

Klisa (1910 és 1981 között Klisa Pakračka) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 42, közúton 53 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában fekszik. Keletről Lipik, északról Prekopakra, nyugatról Kukunjevac, délről Dobrovac falvak határolják.

Története

A falu területe valószínűleg már a középkorban lakott volt, Fejérkő várának uradalmához tartozott. Általánosan elfogadott vélemény szerint a középkori Lipik a mai Klisa területén feküdt. A falu nevét is az egyházat jelentő latin „ecclesia” főnévből származtatják. A középkori települést 1543-ban a török hódítás pusztította el.

A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első lakói pravoszláv szerbek voltak. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Klisa” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klisza” néven szerepel. ^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klisza” néven összesen 24 házzal, 180 ortodox vallású lakossal találjuk. ^[3]

A 19. században a pakráci uradalom akkori ura a Jankovich család magyar és német telepeseket hozatott ide az uradalom földjeinek megművelésére. A településnek 1857-ben 116, 1910-ben 269 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 50%-a magyar, 40%-a szerb, 5%-a német, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 59%-a szerb, 30%-a horvát, 3%-a magyar nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. novemberében és decemberében súlyos csaták folytak itt a Lipik és Pakrác felszabadítására irányuló harcokban. Lipiket december 6-án szabadították fel a horvát erők. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 73 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[4]^[5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
116	191	196	220	269	269	259	292	246	230	213	206	160	139	57	73

Jegyzetek

Források

Lipik város hivatalos honlapja (horvátul)
Az első katonai felmérés térképe

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
A város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
A község rendezési terve^{[halott link]} (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[Lipszky-2] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 325. o.

[3] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.

[4] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[5] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]