Kisbilács
Kisbilács (horvátul: Mali Bilač) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik. FekvésePozsegától légvonalban 18, közúton 25 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re északkeletre, a Pozsegáról Diakóvárra menő főúttól északra, a Dilj-hegység északi lejtőin és a Longya mellékvize a Markovac-patak völgyében fekszik. TörténeteTerülete már az ókorban lakott volt, határában kora vaskori temető található. Bilács neve abban az 1544-es okiratban szerepel először, melyben a Grapszki család kéri a bécsi udvarnál elvesztett szlavóniai birtokaiban való megerősítését. A török uralom idején katolikus horvátok lakták. Neve szerepel az 1545-ös török defterben. A török uralom idején katolikus horvátok lakták.[2] 1698-ban „Bilacz” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. 1702-ben 5, 1755-ben 11 ház állt a településen.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mali Bilacs” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Billach vel. Bielacs (Mali)” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Billach Mali, Kis Bilacz, Bielacs” néven összesen 26 házzal, 141 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A településnek 1857-ben 116, 1910-ben 138 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 21, többnyire idős lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. Lakossága
Jegyzetek
Források
További információk
|