Oblakovac

	Oblakovac
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Bresztovác
Jogállás	falu
Irányítószám	34322
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	2 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	240 m
Terület	3,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 20′ 35″, k. h. 17° 29′ 53″45.343000°N 17.498000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 35″, k. h. 17° 29′ 53″45.343000°N 17.498000°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Oblakovac falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban és közúton 14 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 8 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtői alatt, az Orljavica jobb oldali mellékvize az Oblakovac-patak mentén fekszik.

Története

Oblakovac ősi település, bár a középkorból nem maradt fenn róla írásos adat. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd 1697 körül Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Oblakovacz” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Oblakovacz” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Oblakovacz” néven 11 házzal és 98 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3] 1857-ben 106, 1910-ben 151 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1970-ben kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 87%-a szerb, 10%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben mindössze 5 állandó lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[4]^[5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
106	113	131	131	134	151	127	157	138	132	111	89	72	60	5	5

Jegyzetek

Források

Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
Az első katonai felmérés térképe
Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[Lipszky-2] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 471. o.

[3] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.

[4] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[5] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]