Migalóc

Migalóc (Migalovci)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Cseglény
Jogállás	falu
Irányítószám	34350
Körzethívószám	(+385) 34
Népesség
Teljes népesség	92 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	150 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 20′ 06″, k. h. 18° 00′ 00″45.335, 1845.335000°N 18.000000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 06″, k. h. 18° 00′ 00″45.335, 1845.335000°N 18.000000°E
Sablon Wikidata Segítség

Migalóc (horvátul: Migalovci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Pozsegától légvonalban 25, közúton 33 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re délkeletre, a Bród-Nekcse út mentén fekszik.

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A falu felett, a „Vojvodine” nevű lelőhelyen^[2] az urnamezős kultúra késői, Barice-Gređani csoportjához tartozó temető maradványai kerültek elő. A hamvak mellett az elhunytak használati tárgyait, viseletének és ékszereinek maradványait is megtalálták. A falu „Turska gradina” nevű lelőhelyén késő bronzkori település maradványai kerültek elő. A település a középkorban is létezett. 1422-ben „Mygalowez”, 1428-ban „Mygalocz”, 1450-ben „Mygalowch” alakban említik. 1422-ben még Csesznekhez, 1427-ben és 1428-ban Terbus kastélyhoz tartozott. Később leginkább a tomiczai uradalomhoz számították.^[3] A 13-15. században a gróf milványi Cseszneky család, a 15. század derekától részben a Lévai, a Kórógyi, grabarjai Beriszló és a velikei Békeffy család rendelkezett a faluban nagyobb birtokokkal. Közelében feküdtek a török időkben elpusztult Alsó-, Felső- és Középcsesznek települések.

A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben 8 házzal szerepel. A középkori katolikus horvát lakosság török uralom idején is kitartott és csak a felszabadító harcok során halt ki. Helyükre 1697 körül Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. Az ekkor betelepült 17 szerb család nagy része hamarosan kihalt, vagy elköltözött. Egyedül a Raščević család leszármazottai éltek itt egészen a 19. század végéig.^[4] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Migalovczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. ^[5] A 18. és 19. század folyamán újabb szerb családok érkeztek a településre. 1702-ben 17, 1758-ban 27 ház állt a településen.^[4]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Migalovczi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Migalovczi” néven szerepel.^[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Migalovczi” néven 36 házzal, 269 ortodox vallású lakossal találjuk.^[7] A 19. század végén és a 20. század elején húsz szlovák család települt be. Velük párhuzamosan néhány horvát és szerb család is érkezett.^[4]

1857-ben 219, 1910-ben 380 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 53%-a szerb, 28%-a szlovák, 19%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 58%-a szerb, 40%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 129 lakosa volt.

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
• Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet 2. füzet
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)