|
Alaginci
Alaginci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik. FekvésePozsegától 4 km-re északkeletre, a Pozsegai-medencében, a Kaptolka-patak mentén, Pozsega és Šeovci között fekszik. TörténeteAlaginci ősi település, de írásos adat sem a középkorból, sem a török uralom idejéből nem maradt fenn róla. Első írásos említése csak a török kiűzését követően 1697-ben történt.[2] 1698-ban „Alaginczi” néven 5 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] A 18. század elejétől 1760-ig horvát lakossága volt. 1760-ban 8 ház állt a településen 40 lakossal. Röviddel ezután eltűnt a horvát lakosság és németek érkeztek a helyükre. 1779-ben már 14 házuk állt itt, de később ők is elköltöztek. Helyükre újabb német családok érkeztek, 1800-ban 11 házuk állt a településen. A 19. század második felében a német lakosság Pozsegára költözött. Helyükre ismét új, ezúttal magyar anyanyelvű lakosság érkezett, akik főként mezőgazdasági munkások voltak. Ők 1918-ban kényszerültek távozásra. 1920 körül az agrárreform során újabb horvát és szerb ajkú lakosság települt be, akik a Reiner-birtokból vásároltak földeket.[4] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Allaginczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Allaginczy” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Allaginczi” néven 28 házzal, 184 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] 1857-ben 37, 1910-ben 117 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a magyar, 39%-a horvát, 10%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2001-ben 198 lakosa volt. Lakossága
Jegyzetek
Források
További információk
Information related to Alaginci |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
