Hattyas

	Hattyas (Hitiaș)
	Ortodox templom
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Rakovica
Rang	falu
Községközpont	Rakovica
Irányítószám	307334
SIRUTA-kód	158298
	Népesség
Népesség	842 fő (2021. dec. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 42′ 38″, k. h. 21° 35′ 55″45.710629°N 21.598631°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 38″, k. h. 21° 35′ 55″45.710629°N 21.598631°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyas témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hattyas, románul: Hitiaș, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Buziásfürdőől északra, a Temes bal partján fekvő település.

Története

Hattyas nevét 1410-ben említette először oklevél Hathyas néven. 1447-ben Hatthyas, 1462-ben Hathyas, 1808-ban Hityias, 1913-ban Hattyas néven írták.

Hattyas 1428-ban Dobozi László birtoka volt, a 15. század közepén Dánfi Lászlóé volt, aki itteni birtokát 1447-ben zálogba adta Nagymihályi Lászlónak. 1462. évi oklevélben már Hathyas néven fordult elő, mint Doboz 7. tartozéka. Ekkor a Dobozi Dánfi család birtoka volt.

A török hódoltság alatt is lakott hely maradt. Az 1717. évi kamarai összeírásban Adiesch néven, 50 házzal szerepelt. Mercy térképén Adiesch vagy Hidiesch, az 1761. évi hivatalos térképen, pedig Hittiasch néven a csákovai kerületben volt feltüntetve.

1807-ben a nagyköveresi uradalomhoz tartozó kincstári birtokként a vallás- és tanulmányi alap birtokába ment át. A 20. század elején a magyar királyi közalapítványi uradalomnak volt a nagyobb birtokosa.

Hattyastól nyugatra feküdt egykor Kresztincz helység, mely 1488-ban Czikó-Vásárhely tartozéka volt.

A környéken fekhettek Alsó- és Felső-Venécze is, melyek 1462-ben Doboz és 1483-ban Borzlyuk tartozékai voltak.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Hityiás, Temes vármegyében, 1363 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Határa 6574 hold, ... Lakosai szerszámfával kereskednek. Birja a királyi alapitvány”

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.

1910-ben 1766 lakosából 92 magyar, 26 német, 1633 román volt. Ebből 109 római katolikus, 223 görögkatolikus, 1425 görögkeleti ortodox volt.

Hattyas környékén egykor több mára már elpusztult település is állt:

Kresztincz: - Hattyastól nyugatra feküdt. 1488-ban Czikó-Vásárhely tartozéka volt.

Alsó-Venécze, Felső-Venécze: - 1462-ben Doboz és 1483-ban Borzlyuk tartozékai voltak.

Nevezetességek

Görögkatolikus temploma - 1895-ben épült.
Görög keleti temploma - 1904-ben készült el.

Hivatkozások

Források

Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.