Obád

	Obád (Obad)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Rang	falu
Községközpont	Csák város
Irányítószám	307116
SIRUTA-kód	156419
	Népesség
Népesség	656 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	81 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 32′ 26″, k. h. 21° 09′ 25″45.540516°N 21.156962°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 26″, k. h. 21° 09′ 25″45.540516°N 21.156962°E
	Obád weboldala
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Obád (románul és németül Obad, helyi román nevén Obădu^[2]) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

A Holt-Temes partján, Csákovától 3 km-re északkeletre, Temesvártól 24 km-re dél–délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

A középkori Jobbágy névből (1214/1550, Ioubag, 1332–1337, Jobaag) a románban előbb Obaci (1700 után, Obács), majd Obad lett (1723–1725, Obadie). A helységnévrendezés alatt a vármegye és a község közös tiltakozásának köszönhetően tarthatta meg nevét a megállapított Óhát helyett.

Története

1403-ban a lázadó erdélyi vajdák elrendelték Treutel Miklós erődített udvarházának lerombolását. 1478-ban pusztaként említették. A 16. században a Csákiak újjáépítették az erősséget.

1717-ben hatvan házból állt, román lakói főként szarvasmarhatartással foglalkoztak. 1778-tól az újjászervezett Temes vármegyéhez tartozott.

1859-ben települt le az első német, Anton Staszny tiszttartó. 1861-ben Torontál vármegyei németek és néhány párdányi magyar család költözött be Eszterházy Alajos birtokára és az első három sváb család által vásárolt földekre. A románok és a svábok között előbb a közös legelő- és temetőhasználat miatt alakult ki konfliktus, majd a határ tagosításának 1865-ös megkezdése után a svábok elhagyták a falut. 1866 és 1868 között Staszny újabb németeket telepített be Nagytószegről, Jánosföldéről, Zsombolyáról és Porgányból. 1871-ben német nyelvű római katolikus iskola működött benne.

1886-ban az állam bikanevelő telepet alapított. A 20. század elején magyar tannyelvű fiú- és leányiskola és téglagyár is működött faluban. 1913-ban kisközségből nagyközséggé alakult.^[3] Az 1940-es években a háború és az kitelepítések felszámolták sváb közösségét. A háború után kétszáz román telepest költöztettek a faluba.

Lakossága

1900-ban 1003 lakosából 534 volt román, 407 német, 49 cigány és 11 magyar anyanyelvű; 582 ortodox és 417 római katolikus vallású.
2002-ben 598 lakosából 587 volt román és 7 magyar nemzetiségű; 470 ortodox, 109 pünkösdista és 11 római katolikus vallású.

Jegyzetek

↑ [1]
↑ Emil Petrovici: Material onomastic din Atlasul lingvistic român II. Anuar de lingvistică și istorie literară 32 (1988–91), A. köt., 170. o.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
↑ Belügyi Közlöny 1913, 221. o.

Források

Wilhelm Josef Merschdorf: Tschakowa. Marktgemeinde im Banat. Monographie und Heimatbuch. Augsburg, 1997
Elke Hoffmann, Peter-Dietmar Leber és Walter Wolf szerk.: Städte und Dörfer: Beiträge zur Siedlungsgeschichte der Deutschen im Banat. München, 2011

Külső hivatkozások

Az Obádról elszármazott németek honlapja (németül)
A római katolikus templom orgonája (németül)

[1] [1]

[2] Emil Petrovici: Material onomastic din Atlasul lingvistic român II. Anuar de lingvistică și istorie literară 32 (1988–91), A. köt., 170. o.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 31.)

[3] Belügyi Közlöny 1913, 221. o.

[1]

[2]

[3]