Torontáldinnyés

	Torontáldinnyés (Diniaș)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Újpécs
Rang	falu
Községközpont	Újpécs
Irányítószám	307311
SIRUTA-kód	158083
	Népesség
Népesség	1025 fő (2021. dec. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	77 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 39′ 14″, k. h. 21° 00′ 28″45.653803°N 21.007810°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 14″, k. h. 21° 00′ 28″45.653803°N 21.007810°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Torontáldinnyés, románul: Diniaș, szerbül: Дињаш, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól délnyugatra fekvő település.

Története

Torontáldinnyés nevét 1723-ban említette egy oklevél, de a fennmaradt adatok szerint már a török hódoltság előtt fennállt. 1723-ban Dingnas, 1828-ban Dinyas, 1851-ben Dinnyás, 1913-ban Torontáldinnyés néven írták.

A 17. században, a szerbek letelepedésekor a falu még a határához tartozó Szelistye dűlő helyén feküdt. Az 1717. évi kincstári összeíráskor a temesvári kerülethez tartozott. Ekkor 50 lakott házat írtak benne össze. A Mercy-féle térképen Dingnas alakban tüntették fel, 1779-ben csatolták Torontál vármegyéhez.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dinnyás, Torontál vármegyei rác falu, Új-Pécshez északra 1 órányira, Temes vármegye szélén: 8 katholikus, 1618 óhitű lakossal, anyatemplommal, s 104 6/8 egész telekkel. Földesura a Kamara.”

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott. 1910-ben 1665 lakosából 1578 szerb, 31 román, 27 magyar volt. Ebből 1603 görög keleti ortodox, 39 római katolikus volt. A 20. század elején Schwarz Lajos volt itt a nagyobb birtokos.

Nevezetességek

Görög keleti szerb temploma 1840-ben épült.
Madár- és talajrezervátum: 5 ha szikes talajú védett terület

Jegyzetek

Források

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.